Sajnos rengeteg ember került lehetetlen helyzetbe a koronavírus járvány miatt – ahol a mindennapos megélhetés forog kockán, ott nagyon nehéz a pozitívumokra koncentrálni. Pedig ezekből is akad, mind globális, társadalmi, mind egyéni szinten…
Fejlődhet a digitális oktatás
A jövőnk kétségtelenül összefonódik a digitális világgal, és ezzel már együtt kell élnünk akkor is, ha sokakat nem boldogít a tény. Ezen a téren bőségesen van hova fejlődnünk, és bár hazánkban messze nem rózsás a helyzet, sok más ország is felzárkózásra szorul. A kényszerhelyzetek mindig ránk erőltetik a szükségmegoldásokat, amik gyakran csak ideiglenesen nyújtanak alternatívákat, viszont elindítanak egy folyamatot.
A mostani világjárvány jól példázza, hogy nem vagyunk felkészülve az ilyen helyzetekre: nem állunk készen például arra, hogy megoldjuk a diákok digitális képzését, vizsgáztatását.
Sajnos ennek a ténynek a felismerése vajmi keveset segít azokon, akiknek különösen fontos lenne a mostani tanév, de hosszútávon elindulhat egy olyan folyamat, aminek hatására jelentős fejlődést érhetünk el a távoktatásban. Nem tudhatjuk, milyen további vírusok, vagy akár háborús helyzetek várnak ránk, amikor a mostanihoz hasonlóan nem fogjuk tudni másként tanítani a gyermekeinket, csak otthonról.
Járványmegelőző kutatások
Világszinten megfigyelhető, hogy nagyon kevés országban költenek megfelelő mértékben az egészségügyre, és ahol ezt megteszik, ott sem kifejezetten a járványügyek kerülnek a középpontban. Persze lehetetlen mindenre felkészülni, és ezt jól mutatja a koronavírus specifikussága is: ez a betegség rengeteg lélegeztető gépet igényel az egészségügytől.
Azonban az tökéletesen látszik, hogy óriási figyelmet kell fordítanunk a közeljövőben a járványok tanulmányozására, megismerésére és a védekezés gondos kiépítésére.
Terveket kell szőnünk, hogy a későbbiekben gyorsabban, célzottabban tudjunk fellépni a terjedésükkel szemben, megfelelő mennyiségű és milyenségű védőfelszerelésünk legyen, rendelkezésünkre álljanak a szükséges intézmények, és így tovább. Minden bizonnyal alaposan átértékelődik a közeljövőben a vírusok kutatásának fontossága, hiszen most testközelből láthatjuk, a járványok mekkora problémát tudnak okozni modern társadalmunkban.
IgorVetushko/depositphotos.com
Az altruizmus erősödőse
A meghatározások szerint annak az embernek számít önzetlennek a viselkedése, aki nem a saját érdekében, céljaiért cselekszik, hanem tetteivel fajtársa túlélését szolgálja. Megfigyelhető, hogy veszélyhelyzetben az emberek egy jelentős részében erősödik az altruizmus, sokan központba helyezik a segítségnyújtás fontosságát.
Ennek számos pozitív előnye van: egyrészt az, aki segít, fontosnak érzi magát, így aztán plusz értelmet ad az életének, ami még a legproblémásabb helyzetekben is extra erőt tud adni.
Csökken az egyén bűntudata, viszont nő az önbizalma, a saját magáról kialakított képe pozitív irányban változik.
Másrészt társadalmi szinten is hozzájárul a túléléshez, és bár az emberek azoknak segítenek a legnagyobb arányban és mértékben, akikkel rokoni kapcsolatban állnak, globális szinten kevesebb konfliktus várható egy altruista közösségben, társadalomban.
Megváltozik a fontossági sorrend
Veszélyhelyzetekben, tragédiákat követően megváltozik az emberek értékrendje – persze, nem mindenkinek jó irányba, de a többség, aki megküzd a krízissel, megerősödve áll fel a padlóról. Ilyenkor máshova kerülnek a hangsúlyok, kénytelenek vagyunk rádöbbenni, mik az igazán fontos dolgok az életünkben.
Bár ilyenkor normális dolog a szorongás, és a szakemberek is arra figyelmeztetnek, hogy nem muszáj mindig, mindenáron a pozitívumokat keresnünk és boldognak lennünk a negatív körülmények közepette, de oda kell figyelni, hogy tudatosan keressük a lehetséges kiutakat.
Az elszigeteltség jó alkalom arra, hogy átértékeljük az életünket, a céljainkat, végiggondoljuk, mit várunk a jövőnktől, hogyan szeretnénk átalakítani a személyiségünket, a munkakörülményeinket, vagy úgy általában a mindennapjainkat.