Mi történt, amikor évekkel később összefutottál a szerelmeddel, aki nem viszonozta az érzéseidet?

Szerelmes voltam bele 17 évesen, elhívott randizni, csókolóztunk, másnap a suliban úgy tett, mintha nem is ismerne, többet nem szólt hozzám. A húszéves érettségi találkozón ugyanolyan vonzó volt, mint régen, hazavitt, együtt töltöttünk egy csodálatos estét, majd soha nem keresett többet.

Sítáborban majd’ megőrültem az egyik srácért, annyira helyes volt. Ezt ő is tudta, mindenki tudta, de nem tetszettem neki, nem is kaptam tőle többet pár lesajnáló mosolynál. Amikor húsz évvel később rámköszönt a benzinkúton, nem ismertem meg. Hatalmas sörhasa volt és már alig volt haja, egy öreg tragacsot tankolt, kétes tisztaságú régi farmerban-trikóban. A shopban a kasszára várva váltottunk pár szót és jó hangosan – hogy minden más vásárló hallja – megjegyezte, hogy sosem felejti el, mennyire odavoltam érte a sítáborban, de neki akkoriban „jobb csajai voltak”. Ezen felkacagtam, közöltem vele, hogy most ránézve áldom az eget, hogy akkor nem jöttünk össze, majd elköszöntem, beszálltam a Land Roverembe és elhajtottam.