A közvetlen kollégák között könnyen felismerhető két embercsoport: az igazi barátok, akik minden munkanapot egy kicsit szebbé tesznek; és esküdt ellenségek – azok az emberek, akik szándékosan, ok nélkül megnehezítik az életedet. De mi van azokkal az emberekkel, akik középen vannak?
Lehet, hogy ezek a kollégák szimpatikusan meghallgatják a bajaidat, de aztán szaladnak is pletykálni rólad a hátad mögött. Vagy megvédenek a kritikától, de akkor egy közös projektért kizárólagos elismerést várnak. Egyformán segítenek és bántanak; őket nevezi a szakirodalom „ambivalens kapcsolatoknak”.
A múltban a munkahelyi pszichológusok hajlamosak voltak fekete-fehéren nézni a kollégáinkkal való kapcsolatainkat, miközben figyelmen kívül hagyták közösségi hálózataink sok szürke területét. A legfrissebb kutatások azonban azt mutatják, hogy ellenséges barátaink legalább annyira fontosak, mint a spektrum mindkét szélső pontján lévő emberek.
Ez pedig egyedülálló következményekkel jár egészségünkre, jólétünkre és munkahelyi viselkedésünkre nézve. És ha megértjük ezek összetettségét, mindannyian megtanulhatunk bölcsebben eligazodni az irodai politikában – és potenciálisan csökkenthetjük a kollégák által okozott stresszt.
A jó, a rossz és a csúf
Kétségtelen, hogy az igaz barátok óriási előnyökkel járnak általános egészségünk és jólétünk szempontjából. Hatalmas tudományos irodalom bizonyítja, hogy társas kapcsolataink növelhetik önbecsülésünket, és segíthetnek gyorsabban kilábalni a stresszből. Nem meglepő módon az életünkben lévő, teljesen negatív kapcsolatoknak éppen ellenkező hatásai vannak.
A kutatások azt mutatják, hogy a pszichológiailag bántalmazó kollégák vagy családtagok rendkívül károsak lehetnek általános egészségünkre.
A tudósok csak az elmúlt évtizedben kezdték el vizsgálni a „középen” álló embereket – azokat az ambivalens kapcsolatokat, amelyeknek lehetnek jó és rossz oldalai – és azok életünkre gyakorolt hatásait. Ennek érdekében egyszerű kérdőíveket készítettek, amelyekben megkérik a résztvevőket, hogy értékeljék, mennyire segítőkész és mennyire idegesítőek barátaik egy 1-től (egyáltalán nem) hatosig (rendkívül) terjedő skálán.
Különböző kapcsolattípusok
Az egyes kérdésekre adott válaszok függvényében a kutatók megállapíthatják, hogy a kapcsolat támogató, averzív vagy ambivalens. Julianne Holt-Lunstad, az amerikai Brigham Young Egyetem pszichológia és idegtudomány professzora szerint egy támogató barát 2 vagy több pontot kap a pozitív tulajdonságra, és 1 pontot a negatív tulajdonságra, míg az averzív barát ennek az ellenkezője lenne. Egy ambivalens kapcsolat – vagy ellenségeskedés – mindkét skálán legalább 2 pontot ér el.
Ezeket a kategóriákat használva a kutatók, mint például Holt-Lunstad, képesek voltak azonosítani, hogy miben különböznek az ellenségeskedésekre adott reakcióink a többi kapcsolattípustól.
Naiv módon azt várhatnánk, hogy az ambivalens barátság hatásai a támogató és az averzív kapcsolatok közé esnek. Vagyis, hogy a jó és a rossz egyszerűen kioltja egymást, így az összhatás semleges. De ez nem így van. Az elmúlt 10 év során végzett több kísérletben Holt-Lunstad kimutatta, hogy az ellenségesekkel való interakciók fokozhatják stresszreakcióinkat – mind a támogató, mind az averzív kapcsolatokhoz képest. És hosszú távon úgy tűnik, hogy szív- és érrendszeri problémákat okoznak ezek a kapcsolatok.
A probléma a bizonytalanságában rejlik. Lehet, hogy vágyunk ezeknek az embereknek a jóváhagyására vagy a támogatásukra, de tudjuk, hogy ez nem biztos, hogy megérkezik – ezért folyamatosan bizonytalanok vagyunk. És ha rosszul reagálnak, sértő a viselkedésük – vagy egyszerű érdektelenek – az sokkal jobban fáj, mintha valaki olyantól érkezne a negatív visszajelzés, akit egyébként sem szeretünk.
Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!