„A főnökömtől véletlenül úgy köszöntem el, ahogyan a pasimtól szoktam” – Kínos emlékek

Utazni készültünk a vőlegényemmel, aznap sokat beszéltünk telefonon, mert még sok szervezni valónk volt. A főnököm – egy idős úr – is felhívott valamiért és véletlenül tőle is úgy köszöntem el, hogy „Szia, babe.” nem tudtam, mit csináljak, a vőlegényem azt mondta, hagyjam ennyiben, mert magyarázkodással csak rontanék a helyzeten. Utána szegény főnök bácsival – hónapokon keresztül - alig mertünk egymásra nézni.