Karanténban a gyerek: hogyan kösd le az ovist és kisiskolást, ha közben dolgoznod is kell?

Időközben ugyanis megszületett a kislányom, akivel igazán szívesen töltöm az időmet, de nem a munkaidőmet. Így is a délelőttökbe kell bezsúfolnom majdnem mindent, mert ebéd után már hozzuk haza az oviból: a délután a miénk. Tekintve, hogy magam osztom be az időmet, volt lehetőségem kitapasztalni, mire, hány órát kell szánnom, mikor kell este kiegészítenem egy kis plusz munkával a feladataimat.

Azonban ahogy másoknál, úgy nálunk is borult a rendszer azzal, hogy bezárt az ovi. Mert hát máskor is volt rá példa, hogy beteg lett és itthon volt velünk, de más kérdés néhány nap, ami alatt ráadásul a mamák-papák is tudnak kicsit segíteni. Szóval nekünk is alaposan feladta a leckét ez az élethelyzet, holott tudjuk, mekkora mázli, hogy mindketten viszonylag kötetlenül, itthonról dolgozhatunk.

Talán nem kell mondanom, estére általában úgy éreztük magunkat, mint akit kifacsartak, de nem lévén jobb lehetőség, alkalmazkodtunk az új rendszerhez. Nekem ez még mindig könnyebbséget jelentett, mert négy éves koráig a kislányom apukája külföldön dolgozott – akkor egyedül kellett mindent megoldanom. 

Amibe lehet, vond bele

Igen, én is tudom, hogy sokkal tovább tart a főzés, a bevásárlás, a Postára járkálás gyerekkel, mint nélküle, de akkor is bevontam ezekbe a gyermekemet, amikor nem volt kényszerhelyzet. Egyrészt szerettem volna, ha tudja, mi a dolgok menete, hogy kerül az étel az asztalra és miért kell feladni a csekkeket. Másrészt úgy tekintettem ezekre a feladatokra, mint a közös idő szerves részére.

Ennél a pontnál a legnehezebb feladat az volt számomra, hogy lassítsak és ne legyek türelmetlen, de azt hiszem, karantén alatt nagyon ráérünk ezt gyakorolni. Persze, ha nem mozdulhattok ki, akkor marad a házimunka: közös sütés, főzés, teregetés, porszívózás és így tovább. Lassabban leszel kész, az biztos, de egy füst alatt letudhatod a gyerekfelügyeletet és a házimunka túlnyomó részét.