„A szereplés közel áll az életemhez.”
– … és az énekléssel mi a helyzet?
– Nagyon szeretek énekelni, bár messze áll sajnos a hangom a profi énekesekétől. A hobbi sajnos csak hobbi… pedig az éneklés, a tánc, a szereplés, a színpad és mikrofon mind-mind nagyon közel állnak az életemhez.
A mikrofont úgy, ahogy „megtartottam”, csak inkább beszélek bele. És a sport, a paralimpiára való készülés vett át minden figyelmet, erőt, időt. Az éneklés marad otthonra 🙂 Olvass még a témában
„Segíteni nem muszáj dolog.”
– Önálló és erős lánynak tűnsz, mégis adódhatnak olyan helyzetek, amikor segítségre van szükséged. Van olyan teendő, amihez közreműködést kell kérned? Milyen segítőkészséget tapasztalsz általában az emberek részéről?
– Nagyon sok segítséget kérek mindennap: a szüleimtől, a páromtól, idegenektől. Eleinte – évekkel ezelőtt, az elfogadás időszakában, amikor tanultam önállóan közlekedni – még ez is nehézséget okozott, hogy merjek. Hogy vállaljam, hogy segítséget kérek, de mára már kipipáltam, sima ügy.
Az emberek segítőkészek. Nyitottnak kell lenni nekem is nekik is. Sajátos filozófiám van erről az integrálásról, az érzékenyítésről, a szemléletformálásról… ez nagyon fontos számomra. Mindig azt mondom, hogy az adott embernek a szívében, belül kell éreznie, hogy szeretne-e segíteni. Ha szeretne, oké, nagyon jó, és én köszönettel el is fogadom. Ha nem szeretne, azzal sincs semmi baj, azt is elfogadom. Szíve joga, hogy eldöntse. Ez nem muszáj dolog! 🙂
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
