Hogyan működik?
Nem úgy, mint a filmeken, ahol a főgonosz egy zsebórát lenget a főhős szeme előtt, hogy saját terveire használja. A terapeuta inkább vizualizációval és repetitív szóbeli kifejezésekkel juttatja el a pácienst a hipnózis állapotába. Az orvosok szerint nem is létezik olyan, hogy „hipnotizőr”, mert az illető valójában nem hipnotizája a beteget, hanem pusztán segíti abban, hogy az illető a hipnózis állapotába kerüljön. Ugyan ezt az állapotot egy félálomszerű transznak írják le, valójában inkább egy összpontosító, figyelő, befolyásolható elmeállapot, esetenként elkalandozó képzelettel.
Lehet, hogy kívülről úgy tűnik, a hipnotizált alany transzba esett, pedig mindössze egy hiper-tudatos, megfigyelő állapotban van.
A közhiedelemmel ellentétben a hipnoterápia nemcsak múltbéli traumák feldolgozásánál lehet segítségünkre, hanem egészen sok téren használható.
Az alábbi betegségekre bizonyítottan jó hatással van: Olvass még a témában
- Krónikus fájdalom (például ízületi gyulladás vagy köszvény)
- Demencia tüneteinek enyhítése
- Szülési fájdalom csillapítása
- Figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) tüneteinek csökkentése
- Rákos betegek hányingerének enyhítése kemoterápia alatt
- Fájdalomcsillapítás fogászati beavatkozásoknál
- Bőrbetegségek gyógyítása (például pikkelysömör)
- Irritábilis bél szindróma (IBS) tüneteinek enyhítése
A lista lenyűgöző, de a hipnózis ezen kívül a viselkedési zavarainkra is pozitív hatással lehet, például ha le szeretnénk szokni a cigarettáról, fogyni szeretnénk, vagy megszabadulni az ágybavizeléstől.
Sokan biztosak benne, hogy őket nem lehet hipnotizálni, pedig a társadalom nagy része alkalmas rá. Az emberek 15 százaléka „nagyon fogékony” a hipnózisra, mindössze 10 százalék, akit nagyon nehéz, vagy lehetetlen hipnotizálni, mindenki más pedig a receptív halmazba sorolható. A gyerekek alkalmasabbak a hipnózisra, valószínűleg azért, mert még élénkebb a fantáziájuk. A jó képzelőerővel rendelkező felnőtteket is könnyebb hipnotizálni racionálisabb, földhözragadtabb társaiknál. Azokat is könnyebb hipnózis alá vonni, akik pozitívan állnak ehhez a terápiához, mint azokat, akik elutasítják.
Sok tévhit kering a hipnózissal kapcsolatban, főleg a filmekben mutatott, merőben eltúlzott bemutatásának eredményeként. Az alábbi mítoszoknak kevés valóságalapja van:
- Amikor felébredsz a módosult tudatállapotból, nem emlékszel az egészből semmire. Ez a fajta amnézia rendkívül ritka, és akkor is csak ideiglenes. A páciens mindenre emlékszik, ami hipnózis alatt történt.
- A hipnózis segíthet visszaemlékezni egy – tudatunkban elnyomott – bűnesetre, aminek szemtanúi voltunk. Ugyan használják a memória fokozására, a valós hatásait Hollywood és a krimik drámaian felnagyítják.
- Akaratod ellenére is hipnotizálhatnak. Ez sem igaz, szükséges az alany beleegyezése.
- A hipnotizőr rávehet arra, hogy olyan dolgokat csinálj, amikre ő utasít. Ez is mítosz, hipnózis alatt nem válsz bábbá, akit akarata ellenére „mozgatnak”.
- Hipnózis alatt természetfeletti erőre, gyorsaságra, vagy egyéb tehetségre tehetsz szert. Ugyan a hipnózis bizonyos esetekben kihangsúlyozhatja teljesítményünket, de nem leszünk tőle atletikusabbak létező fizikális képességeinknél.
Kép forrása: ArturVerkhovetskiy/depositphotos.com
Következő cikkünkÍgy aludj, ha fáj a derekad – Melyik póz a legideálisabb?A mai rohanó világban sokan túlterheljük magunkat, olyan feladatokat is vállalunk, amelyek megerőltetők, vagy egyszerűen csak mozgásszegény az életmódunk. Bármelyik is igaz rád, könnyen előfordulhat, hogy derékfájás is társul hozzá, ami egyébként sok egyéb tényezőtől is kialakulhat. A végeredmény viszont ugyanaz: fájdalommal…Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
