A pszichológia előszeretettel használja a hipnoterápiát, amellyel rendkívül sokféle betegséget kezel sikeresen.
A Mario és a varázsló című klasszikus novellában a gonosz hipnotizőr, Cipolla elhiteti Marióval, hogy ő a szerelme, így az módosult tudatállapotában szájon csókolja a varázslót. Amikor a fiú magához tér és rájön, hogy ízléstelen tréfa áldozata lett, dühében agyonlövi Cipollát. A hipnózis valóban használható ilyen ördögi célokra? Természetesen nem, a mű igencsak eltúlozza a hatékonyságát, azonban a pszichológia előszeretettel használja a hipnoterápiát, amellyel rendkívül sokféle betegséget kezel sikeresen.
Tulajdonképpen mi a hipnózis?
A hivatalos leírás szerint egy kooperatív interakció, amelyben az alany a hipnotizőr szuggesszióira válaszol. Ez a tudományos technika közel sem arról szól, hogy az embereket rávegyük röhejes tettekre, hanem segítséget nyújt a pszichológiában. Elsősorban szorongás és fájdalom csökkentésére használják, de még szervi problémákat is sikeresen kezelhetünk vele.
Hogyan működik?
Nem úgy, mint a filmeken, ahol a főgonosz egy zsebórát lenget a főhős szeme előtt, hogy saját terveire használja. A terapeuta inkább vizualizációval és repetitív szóbeli kifejezésekkel juttatja el a pácienst a hipnózis állapotába. Az orvosok szerint nem is létezik olyan, hogy „hipnotizőr”, mert az illető valójában nem hipnotizája a beteget, hanem pusztán segíti abban, hogy az illető a hipnózis állapotába kerüljön. Ugyan ezt az állapotot egy félálomszerű transznak írják le, valójában inkább egy összpontosító, figyelő, befolyásolható elmeállapot, esetenként elkalandozó képzelettel.
Lehet, hogy kívülről úgy tűnik, a hipnotizált alany transzba esett, pedig mindössze egy hiper-tudatos, megfigyelő állapotban van.
A közhiedelemmel ellentétben a hipnoterápia nemcsak múltbéli traumák feldolgozásánál lehet segítségünkre, hanem egészen sok téren használható.
Az alábbi betegségekre bizonyítottan jó hatással van:
- Krónikus fájdalom (például ízületi gyulladás vagy köszvény)
- Demencia tüneteinek enyhítése
- Szülési fájdalom csillapítása
- Figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) tüneteinek csökkentése
- Rákos betegek hányingerének enyhítése kemoterápia alatt
- Fájdalomcsillapítás fogászati beavatkozásoknál
- Bőrbetegségek gyógyítása (például pikkelysömör)
- Irritábilis bél szindróma (IBS) tüneteinek enyhítése
A lista lenyűgöző, de a hipnózis ezen kívül a viselkedési zavarainkra is pozitív hatással lehet, például ha le szeretnénk szokni a cigarettáról, fogyni szeretnénk, vagy megszabadulni az ágybavizeléstől.
Sokan biztosak benne, hogy őket nem lehet hipnotizálni, pedig a társadalom nagy része alkalmas rá. Az emberek 15 százaléka „nagyon fogékony” a hipnózisra, mindössze 10 százalék, akit nagyon nehéz, vagy lehetetlen hipnotizálni, mindenki más pedig a receptív halmazba sorolható. A gyerekek alkalmasabbak a hipnózisra, valószínűleg azért, mert még élénkebb a fantáziájuk. A jó képzelőerővel rendelkező felnőtteket is könnyebb hipnotizálni racionálisabb, földhözragadtabb társaiknál. Azokat is könnyebb hipnózis alá vonni, akik pozitívan állnak ehhez a terápiához, mint azokat, akik elutasítják.
Kapcsolódó cikkek
Sok tévhit kering a hipnózissal kapcsolatban, főleg a filmekben mutatott, merőben eltúlzott bemutatásának eredményeként. Az alábbi mítoszoknak kevés valóságalapja van:
- Amikor felébredsz a módosult tudatállapotból, nem emlékszel az egészből semmire. Ez a fajta amnézia rendkívül ritka, és akkor is csak ideiglenes. A páciens mindenre emlékszik, ami hipnózis alatt történt.
- A hipnózis segíthet visszaemlékezni egy – tudatunkban elnyomott – bűnesetre, aminek szemtanúi voltunk. Ugyan használják a memória fokozására, a valós hatásait Hollywood és a krimik drámaian felnagyítják.
- Akaratod ellenére is hipnotizálhatnak. Ez sem igaz, szükséges az alany beleegyezése.
- A hipnotizőr rávehet arra, hogy olyan dolgokat csinálj, amikre ő utasít. Ez is mítosz, hipnózis alatt nem válsz bábbá, akit akarata ellenére „mozgatnak”.
- Hipnózis alatt természetfeletti erőre, gyorsaságra, vagy egyéb tehetségre tehetsz szert. Ugyan a hipnózis bizonyos esetekben kihangsúlyozhatja teljesítményünket, de nem leszünk tőle atletikusabbak létező fizikális képességeinknél.
Kép forrása: ArturVerkhovetskiy/depositphotos.com