Főleg a kamaszok viselik nehezen az „észosztást”, ők még nem tudják felmérni, hogy a döntés az ő kezükben van, te csupán tapasztalatokat adsz át.
Meg kell próbálnod ezt megértetni vele, akár el is mondhatod, hogy úgyis azt a javaslatot fogadja meg, amelyiket szeretné, te csak segíteni akarsz.
Ha enged, akkor viszont adj bele mindent: mutasd meg, hogyan készülnek a legátláthatóbb jegyzetek, milyen weboldalakat érdemes igénybe venni, mikor érdemes nekiállni a tételek kidolgozásának, hogyan kell felkészülni egy előadásra stb.
Ne fordíts neki hátat, ha segítséget kér, mert akkor lehet, hogy legközelebb nem számít majd a támogatásodra.
5/7 Vegyél neki leckefüzetet!
Butaságnak tűnhet az alsó tagozatban sokszor kötelező kiegészítő, de hidd el, még egyetemen is rengeteget segíthet. A klasszikus leckefüzet helyett persze jöhet bármilyen határidőnapló, spirálos füzet, ami neki tetszik, amit ő választ, a lényeg ugyanaz.
Tanítsd meg rá, milyen hasznos dolog feljegyezni a teendőket, hiszen a nagybetűs életben is sokszor időkorláthoz vagyunk kötve, és ott a késés bizony nem csupán azzal jár, hogy rosszabbul sikerül egy dolgozatunk.
Minél előbb szoktasd rá a feladatok időben történő elvégzésére, mert már a felsőoktatásban is nagyon komoly hátrányok érhetik (gondolj csak a tárgyfelvételre), ha nem tartja be a határidőket.
Sok szülő azzal rontja el a bátorítást, hogy csak a rossz jegyek szerzésekor bünteti a gyermekét, amikor az jól teljesít, egy apró dicsérettel, vagy még annyival sem jutalmazza a csemetét.
Mindegy, milyen jutalmazási módszert vezetsz be, hiszen mindenkinél más bizonyul hasznosnak, az a lényeg, hogy valamit rendszeresen alkalmazz.
Egyesekre a pénz hat motiváló erővel, e módszer szerint minden jegy jelenthet pár száz forintot: a jó jegyekért jutalom jár, míg a rosszakért a csemetének kell fizetnie a szülőnek.
Természetesen nem csak pénzben egyezhettek meg, bármi szóba jöhet, ami motiváló erővel bír a gyermekre.
