Lik vagy lájk?
Amíg csak annyit kell írni, hogy like, a legtöbbeknek nincs is gondja, de mi történik, ha például felszólító módba akarod tenni az idegen eredetű szót? Ebben az esetben már egészen kreatív megoldásokkal lehet találkozni: likold, likeold, like old… De mi a helyes megoldás?
Az első biztos nem, ezt éppen úgy kellene kiejteni, ahogyan írva van, a másik kettő már kicsit közelebb jár az igazsághoz, de még mindig nem jók. Mivel a „like” szó utolsó kiejtett hangja a „k”, leírva viszont az utolsó betű az „e”, ezért a helyesírási szabályzat szerint kötőjelet kell használni, a ragot és toldalékot pedig az utolsó kiejtett hanghoz kell igazítani, tehát például like-old, like-kal, like-ok.
A jó hír viszont azt, hogy van ennél egy egyszerűbb megoldás is: a magyar helyesírás lehetővé teszi, hogy az idegen eredetű, de a mindennapi nyelvhasználatba már beépült szavakat „magyarosan”, azaz kiejtés szerint írjuk le. Így lett az évek során a „neylon”-ból nejlon, vagy a „cappucino”-ból kapucsínó. Ennek megfelelően a „like” is minden további nélkül írható „lájk”-ként, így pedig már a ragozása, toldalékolása sem különbözik semmiben a többi magyar szóétól.
Az első biztos nem, ezt éppen úgy kellene kiejteni, ahogyan írva van, a másik kettő már kicsit közelebb jár az igazsághoz, de még mindig nem jók. Mivel a „like” szó utolsó kiejtett hangja a „k”, leírva viszont az utolsó betű az „e”, ezért a helyesírási szabályzat szerint kötőjelet kell használni, a ragot és toldalékot pedig az utolsó kiejtett hanghoz kell igazítani, tehát például like-old, like-kal, like-ok.
A jó hír viszont azt, hogy van ennél egy egyszerűbb megoldás is: a magyar helyesírás lehetővé teszi, hogy az idegen eredetű, de a mindennapi nyelvhasználatba már beépült szavakat „magyarosan”, azaz kiejtés szerint írjuk le. Így lett az évek során a „neylon”-ból nejlon, vagy a „cappucino”-ból kapucsínó. Ennek megfelelően a „like” is minden további nélkül írható „lájk”-ként, így pedig már a ragozása, toldalékolása sem különbözik semmiben a többi magyar szóétól.
Intézménynevek
Fatál étterem és Móricz Zsigmond általános iskola? Látszólag apró, mégis komoly hibáról van itt szó. A szabály szerint ugyanis az intézménynevek minden tagját ( az „és”-t és az „a”-t, „az”-t kivéve) nagy betűvel kell írnunk.
Így a Fatál étterem legfeljebb akkor helyes, ha a hely neve egyszerűen Fatál, és az éttermet már csak te teszed hozzá, tisztázásképpen, de ez elég ritka eset.
A Móricz Zsigmondról elnevezett iskola pedig egészen biztosan nem csak önmagában viseli az író nevét, tehát helyesen így kell írni: Móricz Zsigmond Általános Iskola.
Így a Fatál étterem legfeljebb akkor helyes, ha a hely neve egyszerűen Fatál, és az éttermet már csak te teszed hozzá, tisztázásképpen, de ez elég ritka eset.
A Móricz Zsigmondról elnevezett iskola pedig egészen biztosan nem csak önmagában viseli az író nevét, tehát helyesen így kell írni: Móricz Zsigmond Általános Iskola.
Olvass még a témában
Itt élnek a legjobb pasik a világon – TOP 10 ország
A legjobb 6 felnőtt társasjáték, baráti társasággal
Eldöntöttem, hogy heti egy kirándulásnak bele kell férnie az életembe – az egyik legjobb döntés lett, amit valaha hoztam
Ezért vagyok benne biztos, hogy ki fog derülni valami borzasztó Pedro Pascalról
Tegyél pontot a végére!
A helyesírás bajnokai mindig pontosan tudják, hol a vessző helye, mikor kell rövid vagy hosszú kötőjelet használni és mikor indokolt a pontosvessző kitétele. Ám még ha valaki ennyire nem is penge helyesíró, akkor is elég kínosan hat, ha egyetlen mondat végére sem tud pontot tenni. Sokan ugyanis ehelyett a felkiáltást, felszólítást, vagy valamilyen hevesebb érzelmet kifejező felkiáltójelet használják, vagy a befejezetlen gondolatot jelölő három ponttal „zárják” le a mondatot.
Természetesen a három pont vagy a felkiáltójel használata önmagában nem helyesírási hiba, de ha valaki indokolatlanul teszi ki őket, akkor azzal nagyon gyorsan komolytalan benyomást kelthet. Márpedig egészen bizonyos, hogy egy három bekezdéses hozzászólás minden egyes mondatának végén nem indokolt egyik sem, hiszen a legtöbb esetben a mondatok végét egyszerűen ponttal jelezzük.
Vannak persze kivételek, de ha valaki idejét sem tudja annak, mikor tett ki utoljára egy szép, kövér, egyértelmű pontot a mondata végére, annak azért érdemes elgondolkodnia rajta, hogy helyesen használja-e az írásjeleket.
Természetesen a három pont vagy a felkiáltójel használata önmagában nem helyesírási hiba, de ha valaki indokolatlanul teszi ki őket, akkor azzal nagyon gyorsan komolytalan benyomást kelthet. Márpedig egészen bizonyos, hogy egy három bekezdéses hozzászólás minden egyes mondatának végén nem indokolt egyik sem, hiszen a legtöbb esetben a mondatok végét egyszerűen ponttal jelezzük.
Vannak persze kivételek, de ha valaki idejét sem tudja annak, mikor tett ki utoljára egy szép, kövér, egyértelmű pontot a mondata végére, annak azért érdemes elgondolkodnia rajta, hogy helyesen használja-e az írásjeleket.