A helyesírás régóta vitatott téma. Valakinek érzéke van hozzá, míg valakinek sok-sok olvasás és tanulás hatására javul a helyesírása. Persze, a számítógépes helyesírás-ellenőrző programok korában felmerül a kérdés, hogy fontos-e egyáltalán. Mindenesetre mutatunk néhány tipikus hibát, amelyet nagyon sokan elvétenek. Te köztük vagy?
1. Muszáj vagy muszály?
Nagyon gyakran használjuk ezt az igénket írásban és szóban egyaránt, és talán nem túlzás állítani, hogy többször látjuk helytelenül leírva, mint helyesen, de az legalábbis biztosan igaz, hogy nagyon sokan elrontják. Ezt az eleve kissé furcsa hangzású igét anémet muss sein alakból vettük át, melynek jelentése: lennie kell. Aki nem tud németül, azok kedvéért leírjuk, hogy a fenti alak valahogy így hangzik: musz zájn.
Ebből már egyértelmű lehet, hogy bizony nem az ly-os alak a helyes, a kettős betű egyébként is jellemzően a korábbi szavainkban fordul elő. A muszáj írását valószínűleg azért is ronthatják el olyan sokan, mert csupán egy betű a különbség közte és a hajótípus, azaz az uszály között, ami valóban ly-nal helyes.
2. Ha igazán intelligens vagy, hány l-lel írod le a szót?
Bár mint ahogy a bevezetőben is céloztunk rá, a helyesírás és az intelligencia nem feltétlen állnak szoros összefüggésben egymással, hiszen előbbi egy alapvetően tanult dolog, utóbbi inkább egy adottság. Persze, az elmondható, hogy az intelligens emberekben általában felmerül az igény arra, hogy helyesen írjanak, vagy legalábbis nyitottak legyenek egy-egy helyesírása probléma megvitatására.
Az a jelenség pedig különösen érdekes, amikor egy magát kiemelkedően okosnak gondoló valaki egy fórumon vagy kommentben a másik intelligenciáját kéri számon, de úgy, hogy magát a szót nem képes hibátlanul, vagyis két l-lel leírni – pedig csak meg kellene jegyezni.
3. Egyelőre vagy egyenlőre?
Bevallom, bár a helyesírás soha nem okozott különösebb gondot, ezt a szót sokáig én is rosszul írtam. A megvilágosodás viszonylag későn jött el, egy gimis évfolyamtársam magyarázta el, hogy mikor melyik alak használata a helyes. Tulajdonképpen a szót n-nel írva nem is olyan könnyű értelmes példamondatot írni, de ha nagyon akarjuk, valahogy így lehet szemléltetni, mit is jelent a szó: Eddig egyenlőre áll a meccs, hiszen mindkét csapat rúgott egy-egy gólt.
Ennél sokkal egyszerűbb példát írni az n-nélküli alakra, hiszen ez az a szóalak, amit a legtöbb esetben használunk a hétköznapi beszédben. A focis példához kapcsolódva az alábbi mondattal tudjuk szemléltetni: Egyelőre nem tudni, ki fog győzni, a jelenlegi állás döntetlen.
4. Az „és” elé sosem kell vessző?
Biztosan sokakban él az az általános iskolai nyelvtanórákról bevésődött szabály, hogy az és elé sosem teszünk vesszőt. Ez pedig részben igaz is, hiszen azonos szerepű mondatrészek között, vagyis felsoroláskor valóban nem kell az és elé vesszőt tenni.
Példa: Elmentem a boltba, hogy vegyek kenyeret, zöldséget és gyümölcsöt.
Ám ha tagmondatok határánhasználjuk népszerű kötőszavunkat, akkor bizony ugyanúgy ki kell tennünk a vesszőt, mint bármely más szó előtt.
Példa: Elmentem a boltba bevásárolni, és aztán eszembe jutott, hogy a postát is útba kell ejtenem hazafelé.