Amikor magunknak hazudunk, bekapcsol az énvédő rendszerünk, önigazolunk. Ahhoz, hogy a világot belakhatónak érezzük, sokszor az éles helyzetek élét tompítjuk, szándékosan szemet hunyunk kellemetlen, idegesítő dolgok felett. Valamivel szándékosan nem akartunk szembenézni, direkt toljuk, halogatjuk a rút igazsággal való szembenézést. Meggyőzzük magunkat arról, hogy a dolgok ellen nem tehetünk semmit, a megszokott állapotot nem merjük felülbírálni. A hazugság voltaképp a túléléshez szükséges, ugyanakkor megállít minket a továbblépésben. Összeszedtünk pár szituációt, helyzetet, amibe te is biztosan beleragadtál már, vagy éppen benne vagy.
Az Életmód rovat legjobbjai minden kedden a postaládádban
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
Penészes szilikon a zuhanyzóban? Az éjszakai hipós trükk
1/5 Legalább van munkám
Egy rossz légkörű munkahelyen, idegesítő főnökkel, elismerések nélkül is képesek vagyunk hosszú ideig dolgozni, mert megmagyarázzuk magunknak, hogy miért jobb, ha nem lépünk.
Beleszokni egy munkatípusban, beszokni egy munkahelyre, megszokni az elvárásokat, légkört nem kevés energiát igényel. Épp ezért érezzük úgy, hogy a váltáshoz már nincs kedvünk. Még akkor sem, ha biztosan tudjuk, hogy nem a helyünkön vagyunk.
Reggelente, munkába menet felsorakoztatjuk az érveket, ellenérveket, és a listát sajnos az ellenérvek vezetik.
Mégsem lépünk. Meggyőzzük magunkat, hogy legalább itt elvagyunk, már megszoktuk a napi rutint. Közben ki tudja mennyi lehetőség villan fel, amit meg sem akarunk látni.
2/5 Inkább vagyok egy rossz kapcsolatban, mint egyedül
Egy kihűlt, szexmentes, veszekedős kapcsolatban is elvagyunk, mert felmentjük párunkat és magunkat is különböző magyarázatokkal. Ahhoz, hogy a világot belakhatónak érezzük, sokszor az éles helyzetek élét elütjük, szándékosan szemet hunyunk kellemetlen, idegesítő dolgok felett. Például, ha már régóta érzed, hogy a párod nem becsül eléggé, szúrós megjegyzéseivel megbánt, kevés időt tölt veled, de nem mersz szembenézni a kapcsolatot megingató kérdésekkel. Vagy szőnyeg alá sepertetek súlyos kérdéseket. Nincs köztetek intimitás, nem megy a szex sem, a párod pedig elzárkózik a megoldásoktól.
A barátnőid óvatosan utalgatnak, te is érzed, hogy igazuk van. Szépen meggyőzzünk magunkat ilyenkor, hogy ki lehet ebből még valamit hozni, meg jobb egy bejáratott rossz, mint egy ismeretlen új.
Utólag pedig bánkódunk, hogy mennyi időt fecséreltünk el a passzív várakozással. Ugye ismerős?
A kudarctól való félelmünkben sokszor elkerülünk kihívásokat. Most divatos kifejezéssel élve, a komfortzónánkon belül maradunk.
Félünk, hogy nem produkálunk azonnal testi változást, látványos fogyást. Nem tudjuk tartani az értrendben kialakított változást. Akkor meg minek öljünk energiát a dologba?
Ahhoz, hogy valami beálljon rutinszerűen, bizony idő kell, de megéri.