Etikai aggályok
A történet ugyanakkor etikai szempontból továbbra is bonyolult marad. Mivel soha nem kérték a beleegyezését, Henrietta pedig a sejtek levétele után nem sokkal belehalt a rákba, sem ő, sem a családja nem tudta meg, mihez is járult hozzá. 50 év telt el, míg Rebecca Skloot újságíró kutakodni nem kezdett a témában, és kezdte el visszakeresni Henrietta DNS-vonalát. Ő volt az, akitől Henrietta gyermekei és unokái megtudták, mi mindent is adott édesanyjuk és nagymamájuk a tudománynak.
A BBC-nek adott interjúban a család azt mondta, hihetetlenül büszkék Henriettára, ugyanakkor haragot is éreznek. Miközben az édesanyjuk sejtjeit felhasználva a világon mindenhol dollármilliókat érő orvostudományi áttörések születtek, a nő családja, akinek mindez köszönhető, ma is küszködik, hogy egyáltalán az alapvető egészségügyi ellátás elérhető legyen számukra.
Skloot közbenjárásának köszönhetően azonban legalább némi elégtételt kapott a család. Egyrészt most már tudják, milyen büszkék lehetnek korán elveszített felmenőjükre, másrészt jelenleg mindenkinek, aki a HeLa sejteket felhasználva szeretne valamilyen kutatást végezni a világon, ki kell töltenie egy nyomtatványt, amit a család is megkap. Így most már ők az elsők, akik Henrietta sejtjeinek felhasználásáról értesülnek. 50 évig viszont arról sem tudtak, hogy sejteket vettek Henriettától. Olvass még a témában
5 „hibás szokás”, amit szülőként mutathatunk a gyerekünknek a szerelemről
„Az ebédszünetem a hullaházban töltöm” Orvosok, mi a legjobb tanácsotok a kollégáknak?
Innen költözz el, ha szeretnéd csökkenteni a rákos megbetegedések esélyét
Tényleg érdemes a reggelt egy kis pohár olívaolajjal kezdeni? Szakértők elárulják!
A család most gyakran vesz részt emberi jogi, kisebbségjogi és orvosetikai előadásokon, és mindent megtesznek, hogy Henrietta emlékét életben tartsák. És noha jogosan van bennük keserűség, amiért korábban soha nem szóltak nekik arról, hogy Henrietta úgy járult hozzá az orvostudományhoz, hogy gyakorlatilag ma nincs a földön élő ember, aki abból ne profitált volna, összességében mégis boldogok:
„Amikor beszédet tartok valahol, és utána odajön hozzám valaki azzal, hogy a nagymamádnak köszönhetem, hogy gyerekeim vannak, az rendkívül különleges érzés” – mondta a BBC-nek Henrietta egyik unokája. „A nagymamám már nem él, mégis életet hoz a földre. Ha tudná, biztos hogy fültől fülig mosolyogna azzal a gyönyörű, gyönyörű mosolyával, ami képes volt beragyogni a szobát.”