A háborús bűnösség vizsgálata és büntetése
Az első olyan alkalom, amikor előfordult a háborús bűnösök jogi felelősségrevonása, Nürnbergben történt meg a holokauszt kapcsán. 22 német vezető tisztségviselő ellen indult büntetőper 1945-ben. Ezt követően egyre több ország állított fel közösen Nemzetközi Katonai Törvényszéket. Később afrikai vezetőket és a 90-es években a balkáni háborút követően vezető tisztségviselőket is elítéltek, utóbbiak életfogytiglani börtönbüntetést kaptak. Hoffmann Tamás így foglalta össze a nemzetközi büntetőjog fogalmát:
„A nemzetközi bűncselekmények körébe azok a bűncselekmények tartoznak, amelyek alapvető fontosságú értékeket sértenek, veszélyeztetik a világ békéjét, biztonságát és jólétét”.
Országonként eltérő lehet a háborús bűntettek listája és azok a törvények is, melyek szabályozzák a katonaság működését, ráadásul a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) sem tagja a világ minden országa. Több ország vagy szervezet összefogásával is összeállhat egy-egy törvényszék, például az ENSZ, a NATO, az EU és/vagy az USA közösen is létrehozhat egy vizsgálóbizottságot, így lehet felelősségre vonni a bűnösöket és ők vizsgálhatják ki az ügyet.
Háborús bűnösnek általánosságban az számít, aki megsérti a nemzetközi jogszabályokat, amik az egyes országok viselkedésére irányulnak fegyveres konfliktus esetén.
Nem csak a vezetők, hanem azok a tisztségviselők is elítélhetőek, akik nem tettek semmit a bűntettek elkövetése ellen, annak ellenére, hogy tisztában voltak a felettesük szándékával. A háborús bűntettek soha nem évülnek el és általában minimum több évtizedes börtönbüntetést rónak ki a bűnösökre. Olvass még a témában
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
