Az ukrajnai támadásokat követően egyre gyakrabban kerül szóba a háborús bűntettek témaköre. Pontosan mit jelent a fogalom, milyen büntetéssel jár és miknek kell megvalósulni ahhoz, hogy valakit háborús bűnössé nyilvánítsanak?
Történelmi háttér
A nemzetközi humanitárius jog és a háborús bűncselekmények már a 19. század végén is ismertek voltak, azonban az 1899-es és 1907-es nemzetközi konferenciák során, a hágai egyezményben lettek jogilag meghatározva. Ennek ellenére az ebben rögzített normák megszegése nem minden esetben meríti ki a háborús bűntett fogalmát, a nemzetközi humanitárius jog és büntetőjog is tartalmaz listákat arról, pontosan mi számít büntetendő cselekménynek.
A genfi egyezmény szerint (mely szintén kulcsfontosságú a nemzetközi bűncselekmények kapcsán) a háborús bűntetteket négy csoportra osztják: háborús bűntettek, emberiség elleni bűntettek, népirtás és az agresszió bűntette. Kicsit részletesebben is érdemes róluk beszélni, a genfi egyezményben foglalt listában többek között az alábbi tételek találhatóak:
Háborús bűntettek
A háborús jogszabályok megszegése, például:
- szándékos emberölés
- kínzás vagy biológiai kísérletek
- súlyos, szándékos egészségkárosítás vagy súlyos sérülés okozása
- települések szándékos lerombolása
- a hadifoglyok és más személyek kényszerítése, hogy az ellenfél oldalán harcoljanak
- túszejtés
- szándékos támadások indítása a civil lakosság és nem katonai építmény ellen
- a békefenntartók, humanitárius tevékenységet végző személyek, épületek, egységek, járművek elleni támadás
- olyan támadás indítása, mely civilek halálához vezet, vagy hosszan tartó és súlyos károkat okoz a természetben
- nem katonai célpontnak számító települések, épületek támadása és bombázása
- vegyi, biológiai fegyverek használata
- túlzott mértékű támadás
Agresszió
- más ország területének megszállása, elfoglalása
- bombázás, fegyverek használata egy másik ország területén
- kikötők és partszakaszok katonai blokád alá vonása
- fegyveres támadás földön, vízen, légierő bevetésével
Emberiség elleni bűntettek
- emberölés
- kivégzés
- deportálás
- szexuális erőszak háború idején
Népirtás
Ez a pont 1951-ben lépett életbe. A holokauszt borzalmai után dr. Raphael Lemkin ügyvéd mindent megtett azért, hogy a népirtás is bűntettként szerepeljen a nemzetközi jogban. Az alábbi cselekmények elkövetését jelenti – mindez annak érdekében történik, hogy tönkretegyenek egy nemzeti, etnikai, vallási csoportot:
- a csoport tagjainak megölése
- súlyos fizikai vagy mentális bántalmazás
- a csoport életkörülményeinek szándékos lerontása
- gyermekek erőszakos elszállítása a csoportból egy másik csoportba
Ebben az esetben kulcsfontosságú, hogy az áldozatok pusztán a hovatartozásuk miatt szenvedik el a támadásokat.
A háborús bűnösség vizsgálata és büntetése
Az első olyan alkalom, amikor előfordult a háborús bűnösök jogi felelősségrevonása, Nürnbergben történt meg a holokauszt kapcsán. 22 német vezető tisztségviselő ellen indult büntetőper 1945-ben. Ezt követően egyre több ország állított fel közösen Nemzetközi Katonai Törvényszéket. Később afrikai vezetőket és a 90-es években a balkáni háborút követően vezető tisztségviselőket is elítéltek, utóbbiak életfogytiglani börtönbüntetést kaptak. Hoffmann Tamás így foglalta össze a nemzetközi büntetőjog fogalmát:
„A nemzetközi bűncselekmények körébe azok a bűncselekmények tartoznak, amelyek alapvető fontosságú értékeket sértenek, veszélyeztetik a világ békéjét, biztonságát és jólétét”.
Országonként eltérő lehet a háborús bűntettek listája és azok a törvények is, melyek szabályozzák a katonaság működését, ráadásul a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) sem tagja a világ minden országa. Több ország vagy szervezet összefogásával is összeállhat egy-egy törvényszék, például az ENSZ, a NATO, az EU és/vagy az USA közösen is létrehozhat egy vizsgálóbizottságot, így lehet felelősségre vonni a bűnösöket és ők vizsgálhatják ki az ügyet.
Háborús bűnösnek általánosságban az számít, aki megsérti a nemzetközi jogszabályokat, amik az egyes országok viselkedésére irányulnak fegyveres konfliktus esetén.
Nem csak a vezetők, hanem azok a tisztségviselők is elítélhetőek, akik nem tettek semmit a bűntettek elkövetése ellen, annak ellenére, hogy tisztában voltak a felettesük szándékával. A háborús bűntettek soha nem évülnek el és általában minimum több évtizedes börtönbüntetést rónak ki a bűnösökre.