Háborús bűn: mi számít annak és mit mond a jogszabály?

Háborús bűn: mi számít annak és mit mond a jogszabály?

Címlap / Kikapcsolódás / Közélet / Háborús bűn: mi számít annak és mit mond a jogszabály?

Történelmi háttér

A nemzetközi humanitárius jog és a háborús bűncselekmények már a 19. század végén is ismertek voltak, azonban az 1899-es és 1907-es nemzetközi konferenciák során, a hágai egyezményben lettek jogilag meghatározva. Ennek ellenére az ebben rögzített normák megszegése nem minden esetben meríti ki a háborús bűntett fogalmát, a nemzetközi humanitárius jog és büntetőjog is tartalmaz listákat arról, pontosan mi számít büntetendő cselekménynek.

A genfi egyezmény szerint (mely szintén kulcsfontosságú a nemzetközi bűncselekmények kapcsán) a háborús bűntetteket négy csoportra osztják: háborús bűntettek, emberiség elleni bűntettek, népirtás és az agresszió bűntette. Kicsit részletesebben is érdemes róluk beszélni, a genfi egyezményben foglalt listában többek között az alábbi tételek találhatóak:

Háborús bűntettek

A háborús jogszabályok megszegése, például:

  • szándékos emberölés
  • kínzás vagy biológiai kísérletek
  • súlyos, szándékos egészségkárosítás vagy súlyos sérülés okozása
  • települések szándékos lerombolása
  • a hadifoglyok és más személyek kényszerítése, hogy az ellenfél oldalán harcoljanak
  • túszejtés
  • szándékos támadások indítása a civil lakosság és nem katonai építmény ellen
  • a békefenntartók, humanitárius tevékenységet végző személyek, épületek, egységek, járművek elleni támadás
  • olyan támadás indítása, mely civilek halálához vezet, vagy hosszan tartó és súlyos károkat okoz a természetben
  • nem katonai célpontnak számító települések, épületek támadása és bombázása
  • vegyi, biológiai fegyverek használata
  • túlzott mértékű támadás

Agresszió

  • más ország területének megszállása, elfoglalása
  • bombázás, fegyverek használata egy másik ország területén
  • kikötők és partszakaszok katonai blokád alá vonása
  • fegyveres támadás földön, vízen, légierő bevetésével

Emberiség elleni bűntettek 

  • emberölés
  • kivégzés
  • deportálás
  • szexuális erőszak háború idején

Népirtás

Ez a pont 1951-ben lépett életbe. A holokauszt borzalmai után dr. Raphael Lemkin ügyvéd mindent megtett azért, hogy a népirtás is bűntettként szerepeljen a nemzetközi jogban. Az alábbi cselekmények elkövetését jelenti – mindez annak érdekében történik, hogy tönkretegyenek egy nemzeti, etnikai, vallási csoportot:

  • a csoport tagjainak megölése
  • súlyos fizikai vagy mentális bántalmazás
  • a csoport életkörülményeinek szándékos lerontása
  • gyermekek erőszakos elszállítása a csoportból egy másik csoportba

Ebben az esetben kulcsfontosságú, hogy az áldozatok pusztán a hovatartozásuk miatt szenvedik el a támadásokat.

DmytryiOzhhikiin/depositphotos.com

A háborús bűnösség vizsgálata és büntetése

Az első olyan alkalom, amikor előfordult a háborús bűnösök jogi felelősségrevonása, Nürnbergben történt meg a holokauszt kapcsán. 22 német vezető tisztségviselő ellen indult büntetőper 1945-ben. Ezt követően egyre több ország állított fel közösen Nemzetközi Katonai Törvényszéket. Később afrikai vezetőket és a 90-es években a balkáni háborút követően vezető tisztségviselőket is elítéltek, utóbbiak életfogytiglani börtönbüntetést kaptak.  Hoffmann Tamás így foglalta össze a nemzetközi büntetőjog fogalmát:

„A nemzetközi bűncselekmények körébe azok a bűncselekmények tartoznak, amelyek alapvető fontosságú értékeket sértenek, veszélyeztetik a világ békéjét, biztonságát és jólétét”.

Országonként eltérő lehet a háborús bűntettek listája és azok a törvények is, melyek szabályozzák a katonaság működését, ráadásul a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) sem tagja a világ minden országa. Több ország vagy szervezet összefogásával is összeállhat egy-egy törvényszék, például az ENSZ, a NATO, az EU és/vagy az USA közösen is létrehozhat egy vizsgálóbizottságot, így lehet felelősségre vonni a bűnösöket és ők vizsgálhatják ki az ügyet.

Háborús bűnösnek általánosságban az számít, aki megsérti a nemzetközi jogszabályokat, amik az egyes országok viselkedésére irányulnak fegyveres konfliktus esetén.

Nem csak a vezetők, hanem azok a tisztségviselők is elítélhetőek, akik nem tettek semmit a bűntettek elkövetése ellen, annak ellenére, hogy tisztában voltak a felettesük szándékával. A háborús bűntettek soha nem évülnek el és általában minimum több évtizedes börtönbüntetést rónak ki a bűnösökre.

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást