Csak nagyon kevés felnőtt képes emlékezni bármire, ami 3 éves kora előtt történt, egy új kutatás azonban igazolni látszik: a korai emlékeket körülbelül 7 éves korunkig megőrizzük, és csak ekkor felejtjük el őket az úgynevezett „gyermekkori amnézia” hatására.
Az első ilyen jellegű vizsgálat
A vizsgálat során az Emory University munkatársai végeztek interjúkat gyerekekkel, 3 éves koruktól kezdődően. A beszélgetések során a gyerekeket az akkori élményeikről, emlékeikről kérdezték, majd az interjúkat évekkel később megismételték, azt vizsgálva, mennyire tudják később felidézni a gyerekek ezeket az emlékeket.
„A vizsgálatunk az első empirikus bemutatása a folyamatban lévő gyermekkori amnéziának” – mondta el az Emory University munkatársa, a kutatás vezetője, dr. Patricia Bauer.
„Ténylegesen rögzítettük a gyerekek emlékeit, majd utókövettük ezeket az eredményeket, így megtudtuk, mikor következik be ezeknek az emlékeknek az elvesztése” – tette hozzá.
A gyermekkori amnézia fogalmát egyébként Freud alkotta meg, aki már ekkor leírta, hogy legkorábbi emlékeink jellemzően nem nyúlnak vissza 3 éves korunknál korábbra. A pszichoanalízis elméletét követve Freud ezt azzal magyarázta, hogy csecsemőkori emlékeink túlságosan is szexuális természetűek – ezért ezeket később, a szocializáció hatására az agyunk egyszerűen kitörli.
A nyelvi képesség is befolyásolhatja az emlékezést
A mostani vizsgálatnak az egyik érdekes tanulsága az volt, hogy bár a legtöbb dologra az 5 és 6 évesek emlékeznek, az ő elbeszéléseik narratívája kevésbé volt kidolgozott. Az idősebb gyerekek ellenben ugyan kevesebb dologra emlékeztek, azokról viszont sokkal több részletet tudtak elmondani. A kutatók szerint a részletek leírása segít megőrizni az emlékeket, ezért például azok a gyerekek, akiknek jobbak a nyelvi képességei, tovább és több dologra emlékezhetnek.