Egyre inkább elavulttá válnak a régóta fennálló, társadalmi és nemi sztereotípiák, bár közben azt is láthatjuk, hogy sok ország sajnos nem előre, hanem visszafelé halad ebben a kérdésben.
Mi állhat a háttérben?
Cherlin elmélete szerint a pénzügyi kérdések hatalmas szerepet játszanak a tanulmány megértésében. Egész pontosan a diákhitelek, az egyetemi adósság, és az, hogy az ösztöndíjak nem követik az inflációt, sokak számára nem teszik lehetővé a gondtalan felnőtt élet megkezdését.
Mindezek mellett a kutatók úgy vélik, hogy a közvélemény egyre inkább elfogadja mind az egyedülálló szülőket, mind a házasság nélkül együtt élő párokat. Ezáltal pedig halasztható „programmá” minősült át az esküvő.
A fiatal felnőttek ilyen környezetben könnyebben lemondanak a házasságról addig, amíg el nem érnek egy bizonyos anyagi szintet. Például saját otthont tudnak maguknak vásárolni, vagy olyan, biztos jövedelemre tesznek szert, ami számukra megnyugtató. Ezek mellett azonban a biológiai óra ketyeg, tehát sokak számára jóval mérvadóbb, hogy családot alapítsanak, és gyermeket kezdjenek nevelni, minthogy házasságot kössenek.
Ugyanakkor ez néhány aggályt is felvet: a fenti okok miatt érthető a menetrend, de kérdéses, hogy a kevésbé stabil anyagi körülmények hogyan fedezhetik a gyermek körüli kiadásokat – ha az esküvőt sem tudják belőle magabiztosan kigazdálkodni a szülők.