Legtöbbször teljesen normális a gyerekkori súlyingadozás. Idővel a „babaháj” eltűnik és egyik pillanatról a másikra változik meg a gyerekek testalkata növekedés során. Nem is kell túlzott figyelmet fordítani arra, ha éppenséggel az átlagtól kicsit husisabb egy gyerek, kivéve, ha a tinédzserkor felé közeledve jelentős súlytöbblettel rendelkezik. Ebben az esetben már áshatunk mélyebbre is, a probléma gyökerét kutatva.
3/3 Kirekesztettség érzése
Lehet, hogy egy felnőtt számára jelentéktelen probléma, mikor a gyereke nem tud beilleszkedni egy közösségbe, a kicsik életében azonban sorsdöntő is lehet. Mindenképpen fontos a folyamatos kommunikáció, hiszen már egész korán, kisiskolás korban is kialakulhatnak komoly lelki traumák. Nyilván a gyerekkori túlsúly egy szemmel látható jele annak, hogy valami nincs rendben, de odafigyeléssel még könnyen visszafordítható a folyamat. Ezekben az esetekben bevonható akár a pedagógus is a történetbe, hiszen idejük nagy részét az iskolában töltik, ez idő alatt a tanárok jóval többet tudnak segíteni a beilleszkedésben, mint a dolgozó szülők.
Súlyosabb esetekben külső segítség kérése is megfontolandó, hiszen a traumatizált gyerekek sokkal jobban megnyílnak egy külsős személynek, ugyanis legtöbbször a szülők előtt is szégyellik problémájukat. Nyilván a cél az lenne, hogy idővel képesek legyenek megnyílni a szülők előtt is, de amíg ez nem megy, addig érdemes mással is próbálkozni.
Kapcsolódó cikk a hirdetés után a következő oldalon, lapozz!