Ha olyan emberekkel szeretnél hatékonyan kommunikálni, akiknek esetleg más a nézőpontja, mint a tiéd, a legjobb stratégia, amit bevethetsz, az a nyitottság és a másik meghallgatása. De attól függően, hogy milyen a személyiséged, miről van éppen szó, és mennyire érzed magad szenvedélyesnek a témát illetően, előfordulhat, hogy nem vagy hajlandó elmozdulni a szemszögedből, vagy akár elgondolkozni azon, hogy a másiknak is igaza lehet-e. Ha viszont bármilyen esetben nyitott vagy más mondanivalójára, minden bizonnyal több intellektuális alázattal rendelkezel, ami az emberi kapcsolataidra is jótékony hatással lehet.
Mi pontosan az intellektuális alázat?
Az intellektuális alázat az a felismerés, hogy amit igaznak hiszel, az lehet, hogy rossz. Tudományos kutatások szerint az intellektuálisan alázatos emberek nyitottak, kíváncsiak, és nem ragaszkodnak mindenáron a hiedelmeikhez. De ha attól tartasz, hogy ennek az erénynek a birtokában nagyon valószínű, hogy olyan hiedelmekre fogsz támaszkodni, amelyek ellentétesek a sajátjaiddal, ne aggódj!
Az intellektuális alázat nem követeli meg, hogy gyorsan feladd a meggyőződéseid azok javára, akik nincsenek veled egy véleményen. Inkább arról van szó, hogy elismered, hogy a hiedelmeid (bármilyen érvényesnek és szilárdnak is tűnnek számodra) tévesek lehetnek.
Honnan tudhatod, hogy ki rendelkezik vele?
Az intellektuális alázat árulkodó jele, hogy egy adott illető hajlandó meghallgatni és mérlegelni a különböző véleményeket – függetlenül attól, hogy elfogadja-e ezt az információt, vagy sem. Az ilyen ötleteken való dilemmázás azt tükrözi, hogy értékeljük mások gondolatait, ami nagyon fontos tényező a minőségi emberi kapcsolataink kialakítása során. Azok az emberek, akik felismerik, hogy a hiedelmeik esendőek, komolyabban veszik mások szempontjait, és felismerik az eltérő vélemények értékét.
Az intellektuális alázattal rendelkező emberek azért folytatják a kommunikációt a más nézetet vallókkal, hogy megismerjék az igazságot. Nem pedig azért, hogy megerősítsék, hogy igazuk van.
Ezek az emberek nagyra értékelik a folyamatos intellektuális fejlődést, ezért kapcsolatba lépnek másokkal, hogy megerősítsék vagy finomítsák a meggyőződésüket azáltal, hogy tisztelettel gyűjtenek új információkat. Emiatt az eltérő nézőpontú emberekkel való kommunikáció nagyobb valószínűséggel lesz kielégítő eszmecsere, mint egy feszült vita. Utóbbi valószínűleg gyakrabban következik be, ha az egyik érintett fél sem rendelkezik intellektuális alázattal.
Hogyan lehet fejleszteni?
Ha beazonosítod, hogy a nézőpontod és az alapelveid nem feltétlenül eleve helyesek vagy nem minden ember által általánosan vallottak, hajlandóbb lehetsz más nézőpontokat is alaposan átgondolni. De még ekkor is nehézséget jelenthet, ha valaki a téged legérzékenyebben érintő témákban nem ért veled egyet, sőt folyamatosan hajszolja is a saját igazát.
Ilyenkor gondold át, hogy milyen eredménye lehet a beszélgetésnek. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy valódi viselkedésváltozást vársz tőle, vagy úgy gondolod, hogy erős hatással lesz az életedre. Ha akár csak az egyik kérdésre is nem a válaszod, összpontosíts inkább a hallgatásra ahelyett, hogy megpróbálnád megnyerni azt a személyt.
Még akkor is, ha csak a te részedről van meg az intellektuális alázat, sokat nyerhetsz: tisztességesen bánhatsz azokkal az emberekkel, akik nem értenek veled egyet. Ez téged is nemesít.
Sokszor a legjobb, amit tehetsz, hogy okos hallgató vagy, függetlenül attól, hogy a többiek mit hisznek. A vitákban ez leginkább „magasabb minőségű hallgatásnak” tekinthető. Ha ez rád is igaz, szinte biztos, hogy még az arckifejezéseid is figyelmesek. Bólogatsz olyan dolgokra, amelyekkel egyetértesz, de nem támadsz azon dolgok esetében, amelyeket másként gondolsz. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy őszintén érdekel, mit mond egy másik személy, ami sok emberi kapcsolatban hatalmas erény lehet.