Ha készen állsz egy beszélgetés végére, természetes, hogy egy könnyed kifejezés után nyúlsz, ami jelzi, hogy témát akarsz váltani. Lehet, hogy valami olyasmit mondasz, hogy „ez van”, vagy „csak felejtsd el”. Noha ez sokszor jó megoldás az ellaposodott témák lezárására, az ilyen klisék az egészségedet is veszélyeztethetik. A pszichológusok az ilyen kifejezéseket gondolatmegsemmisítő kliséknek nevezik. Bár időnként tényleg szükség van rájuk, ha túl gyakran használod őket, mentálisan nagyon megterhelhetnek.
Mik azok a gondolat-megsemmisítő klisék?
A gondolat-megsemmisítő klisé kifejezést Robert Jay Lifton az 1961-ben megjelent Thought Reform and the Psychology of Totalism című könyvében alkotta meg. A műben részletesen feltár nyolc módszert, amelyek állítása szerint képesek megváltoztatni az emberek gondolkodását a beleegyezésük nélkül. „A totalista környezet nyelvezetét a gondolat-megsemmisítő klisé jellemzi” – írja Lifton. A legmesszemenőbb és legösszetettebb emberi problémákat rövid, erősen reduktív, határozott hangzású frázisokba tömörítik, amelyek könnyen megjegyezhetők. Ahogyan Lifton mondta, „ilyen minden ideológiai elemzés kezdete és vége”.
Kevésbé akadémikus nyelven szólva Lifton rámutat arra az emberi hajlamra, hogy az összetett érzéseket, fogalmakat és elgondolásokat rövid, okosnak tűnő kifejezésekké zsugorítja.
Ezek nem feltétlenül valótlanok, de nem fedik le a teljes történetet. Jó példa erre, amikor a politikai pártok valami olyasmit mondanak, hogy „ez mind a liberális program része”, vagy „ez mind a republikánus stratégia része”. Bár ezek a közhelyek nem teljesen valótlanok, mégis elterelhetik a beszélgetést, és megakadályozhatják, hogy az emberek mélyebben elgondolkodjanak a fontos kérdéseken.
Gyakori gondolat-megsemmisítő klisék
Rengeteg gondolat-megsemmisítő klisé létezik, de közülük sokat a mindennapokban is gyakran hallhatunk, vagy mi magunk is használjuk. Ezek kifejezetten a mentális egészségre vannak rossz hatással, mivel nem arra ösztönzik az agyunkat, hogy a jólétünkre összpontosítson, hanem arra, hogy elfedjük a mélyebb igazságokat. Legtöbbször azonban célravezetőbb, ha a dolgok mélyére ásunk, és nem közhelyekben keressük a megoldást. De melyek a leggyakoribbak?
- „Így megy ez.”
- „Rosszabb is lehetne.”
- „Az idő minden sebet begyógyít.”
- „Másnak rosszabb, mint neked.”
- „Ami nem öl meg, az megerősít.”
- „Mindig hajnal előtt a legsűrűbb a sötétség.”
- „Majd elmúlik.”
- „Minden vihar után kisüt a nap.”
- „Nézd a dolgok napos oldalát.”
- „Minden az egyensúlyról szól”.
Hogyan kerülhetjük el az egyszerűsítést?
Sok gondolat-megsemmisítő klisét elég akár csak egyszer hallani, hogy aztán megjegyezd őket, és amikor bármelyiket újra hallod, alaposan elkezdj rajtuk elmélkedni. Még a népi bölcsességek olyan közismert elemei is, mint a „minden okkal történik”, gyakorlatilag az egyszerűsítés igényének az eredményei. Ezzel a legfőbb probléma az, hogy a legkárosabb, legjobban leegyszerűsített kifejezések nem segítenek, a mentális egészségünkre nézve is károsak lehetnek. Ha például depressziósnak vagy szorongónak érzed magad, és valami olyasmit mondogatsz magadnak, hogy „csak maradj nyugton”, akkor valószínűleg csak még rosszabbul fogod magad érezni.
A gondolat-megsemmisítő kliséket elkerülni csak a saját oldaladról tudod, vagyis ha te nem ismételgetsz magadnak egyetlen – mondhatni üres – kifejezést sem.
Ez úgy a legkönnyebb, hogy amikor bármilyen problémád van, akkor megpróbálod megkeresni a valódi okát, és elgondolkozol a megoldáson, nem pedig a szőnyeg alá söpröd egy közhellyel. Ettől függetlenül persze még mástól is hallhatsz ilyen kliséket, de ezeket – ha úgy érzed, hogy nincs értelme megvitatnod -, a legokosabb, ha egyszerűen elengeded a füled mellett.