Tény, hogy amíg a gyerekek nem érik el a felnőttkort, a szülő tartozik felelősséggel. De mikortól számít a gyerek „elég öregnek” ahhoz, hogy rá lehessen bízni a lakást?
A szülők gyakran még az ovodáskor alatt is egyedül hagyják a gyerekeket, ez pedig szomorú, mert míg a szülő hazatér a munkából vagy dolgaiból, a felügyelet nélkül maradt gyerkőc akár végzetes dolgokat is művelhet. Íme néhány dolog, amit figyelembe kell venniük a szülőknek, mielőtt azt hinnék, hogy a gyermek elég idős ahhoz, hogy egyedül lehessen hagyni.
– Általánosságban elmondható, hogy a gyermeknek 12 évesnek kell lennie ahhoz, hogy jogilag megengedett legyen őt egyedül hagyni otthon.
– A gyereknek felelősségtudónak kell lennie. A kor végeredményben nem számít, ha a gyermek felelős tud lenni. Ez azt jelenti, hogy lehet arra számítani, hogy elvégzi házifeladatait és otthoni teendőit, nem pedig leül videojátékozni. Továbbá a gyermeknek ki kell legyen fejlődve az ítélőképessége, emlékeznie kell, hogy kinek szabad és kinek nem szabad kinyitnia az ajtót, illetve mihez nem szabad nyúlnia.
– Egyes gyerekek félnek az egyedülléttől, hiába töltötték már be a 12 évet. Tehát ameddig a gyerek nem áll készen erre, addig ne erőltessük.
– Sok szülő abba a hibába esik, hogy ha van egy idősebb gyermeke, rá meri bízni a kisebbiket. Pedig ez nem egy tuti recept, ugyanis a kicsinek gyötrelem a nagyra hallgatni, a nagynak pedig vigyázni a kicsire. Nagy valószínüséggel civakodás lesz a vége, vagy a nagyobbik gyerek érdektelensége. És mégcsak nem is hibáztatható érte, hisz a szülő felelőssége alá tartoznak mindketten.
– Otthonod biztonságos? Mielőtt otthon mernénk hagyni a gyermekünket, meg kell bizonyosodnunk, hogy a nyílászárók biztonságosak, a gyermeknek ismernie kell hogyan működik a riasztó, tudja szükség esetén hívni a hatóságokat, illetve esetleges gázszivárgás esetén tudja, hogyan kell cselekedni.
Ha úgy gondolod tehát, hogy gyermeked készen áll arra, hogy egyedül is el tudjon otthon lenni, akkor a következő lépés, hogy pozitív élménnyé tedd a számára otthon eltöltött időt.
1. Kezdd kicsiben. Első alkalommal ne hagyd otthon őt több mint 30 percig. Lehet ez egy vásárlás vagy kutyasétáltatás. Fokozatosan növeld az időt, először egy órára, majd kettőre. Ha lassan növeljük az időtartamot, a gyermek kezdi megszokni az új szituációt és bízik abban, hogy hamarosan hazaérsz.
2. A szabályokat hangsúlyozni kell. Gyermekednek tisztában kell lennie azzal, hogy mi a házirend és az otthoni elvárások. Ez magába foglalja a felelősségteljes viselkedést, a házi feladatok elvégzését, a barátok látogatásának korlátozását, valamint számos más betartandó szabályt.
3. Készülj fel a vészhelyzetekre. A gyermeknek tudnia kell, hogy mit kell tennie. Tudnia kel kezelni egy tűzöltó készüléket, de legalább segítséget kérnie és biztonságban elhagynia a lakást, baj esetén. Mutasd meg neki a sűrgősségi telefonszámokat, magyarázd el kit mikor kell felhívni. A telefon és a telefonszámok mindig legyenek számára elérhetők.
4. Meséld el, mit is jelent egyedül lenni otthon. A gyermeknek tudnia kell, mi az otthonülésnek a forgatókönyve. Figyelmeztesd, hogy ne engedjen be idegeneket és hogy végezze el házifeladatait, vagy hogy tudjon melegíteni ételt magának. Ha késel a megbeszélt időhöz képest, kérd meg egy közeli ismerősödet, hogy felügyeljen rá, ameddig haza nem érsz – a szülő késésétől ugyanis a gyerekek kétségbe esnek.
5. Gondoskodj számára érdekes foglalkozásról. Előkészíthetsz számára különböző kézműves foglalkozásokat, esetleg meglepheted új képregénnyel vagy olyan játékot találhatsz ki számára, amellyel tudod, hogy hosszú órákra le tudja foglalni magát.
6. Készülj fel a testvérek közti elkerülhetetlen hatalmi játékokra. Ha a gyerkőcök egyedül vannak hagyva, szinte biztos, hogy veszekedésbe torkollik bármilyen otthoni tevékenység. Amikor hazaérsz, neked kell igazságot tenned, és az esetleges felelősöket elő kell állítanod, hogy ez ne tudjon megismétlődni.