1993 óta ünneplik a Betegek Világnapját II. János Pál pápa rendelete alapján, azzal a szándékkal, hogy „Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, illetve segítse elő a szenvedés megértését.”
Világnap a kirekesztettekért
Az egyház felfogása szerint a teljes életet élő, egészséges ember a közösség élő és éltető része. A betegség miatt a testi, lelki és szellemi jól-létben zavar támad. A betegség együtt jár a szegénységgel, és a sok baj nyomorúságként nehezedik az emberre.
Jézus korában kirekesztették a betegeket. Jézus azt tanította, hogy aki orvos, és ismeri az élet értelmét és a gyógymódokat, ha találkozik semmibe vett emberekkel, gyógyítsa, ápolja őket, az egészségeseket pedig tanítsa meg arra, hogy miként őrizhetik meg egészségüket.
Bibliai visszatekintés: „Juhok pásztor nélkül”
Jézus szíve megesett a társadalomból betegségük és szegénységük miatt kitaszított embereken: „látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve. Olyanok voltak, mint a juhok pásztor nélkül. Sok mindenre kezdte tanítani őket.” (Mk.6,34)
A meggyógyított, Krisztus áldozata révén megmentett emberek újra a közösség tagjaivá válnak, részei az egésznek. Egészségesek lesznek.
Te is tehetsz a betegekért!
A világnap felhívást jelent számunkra, hogy másként tekintsünk a környezetünkben élő betegekre. Az ő számukra másként telnek a mindennapok, mint amikor még egészségesek voltak. Próbáljunk együttérezni velük, gondoljunk nehézségeikre, és ha a jövőben alkalom adódik, lehetőségeink szerint segítsünk nekik.
Ha van a környezetünkben beteg, nézzünk utána, hogy mi az, amitől jobban érezhetné magát, és létezik-e gyógymód a betegségére. Még az is lehet, hogy olyan segítséget tudunk neki nyújtani, amitől meggyógyul! Vagy másként kezdi értelmezni az állapotát, és sikerül eddig háttérbe szorított adottságait kamatoztatva kibontakoztatnia kreativitását, ami elvezetheti ahhoz, hogy teljes életet éljen.
Törődj többet magaddal!
Sokszor teszünk magunknak fogadalmat, hogy ezentúl egészségesebben fogunk élni. Vegyük ezt komolyan! Talán még soha nem volt annyi lehetőségünk, hogy az egészségünk megőrzése és helyreállítása felől tájékozódjunk, mint a mai világban. Az egészséges életmód alapszabályait a tömegkommunikációs forrásokból mindenki ismeri.
Ha a Betegek Világnapján belegondolunk, hogy milyen korlátokkal kellene élnünk, ha az ünnepeltek közé tartoznánk, könnyebben el tudjuk hagyni egészségkárosító szokásainkat. Ha gyakrabban megyünk a friss levegőre, változtatunk az étkezésünkön, máris sokat teszünk magunkért.
A változni tudás csodája
Thomas d’Ansembourg pszichoterapeuta, az erőszakmentes kommunikáció tanítója. Könyvei már magyar nyelven is elérhetőek. A betegséghez való viszonyulásról, az akarásról és az egészséghez elvezető lehetőségekről a következőképpen ír:
„Három szó okoz lázat, három szó szögez ágyhoz: megváltoztatni az életet. Ez a cél. Tiszta, egyszerű. Az utat azonban, amely elvezet a célhoz, nem látjuk. A betegség az út hiánya, bizonytalansága. Nem egy kérdés előtt állunk, hanem benne vagyunk a kérdésben. Magunk vagyunk a kérdés. Új életet szeretnénk, ám az akaratnak, amely a régi élet része, nincs semmi ereje. Olyanok vagyunk, mint a gyerekek, akik a bal kezükkel nyújtanak egy golyót, ám nem engedik el, csak amikor meggyőződtek róla, hogy a jobb kezükben ott van cserébe egy pénzdarab: nagyon szeretnénk új életet, ám úgy, hogy nem veszítjük el közben a régit. Nem ismerjük meg az átmenet pillanatát, az üres kéz időszakát.”
„Meg kell-e várnunk, hogy elveszítsük rokonainkat, ahhoz, hogy kifejezzük szeretetünket? Meg kell-e várni, amíg kórházba kerülünk, hogy örülni tudjunk egészségünknek? Meg kell-e várni, amíg magunkra maradunk, hogy értékeljük a társaságot? Ha nem vagyunk éberek, tudatunk feltöltődhet az összes rossz hírrel, és végül nem marad már hely a jók számára.”
„Furcsa mód az önmagunkhoz vagy másokhoz fűződő kapcsolatról azt feltételezzük, hogy egyedül, üzemanyag, szabályozás és karbantartás nélkül működni fog. Nem csoda, ha elhasználódik, kimerül, vagy olyan sokszor tönkremegy, hiszen nem gondozzuk.”
