Anyanyelv és anyatej
Ugyan olyan természetes módon tanulja meg a gyerek az anyanyelvét, ahogy természetes neki a táplálkozás, anyatej formájában. A képesség, hogy egy gyerek megtanuljon beszélni, ugyan olyan ösztönös, mint az evés. Nagyobb szerepük van az anyanyelv elsajátításában az anyáknak, mint gondolnák.
Az anyák iskolai végzettségét tekintve a minőségi és (szó)mennyiségi eltérés már a kiscsoportban is megmutatkozik, ám a nagycsoportban az értelmiségi anyák gyerekeinél kétszer olyan fejlett a beszéd, mint a végzettség nélküli anyák gyerekeinél.
A láthatatlan gyökerek
Az anyák nem tanítják gyerekeiknek az abc-t, viszont érzelmeket, összefüggő gondolataikat jelenítik meg a gyerek számára, annak minden ébren lévő pillanatában. Az új szavak, kifejezések, az anyanyelv a magzati korban hallott szavakra, érzésekre fognak épülni. Ha az anya több nyelvet beszél, használ, akkor is az anyanyelv lesz az, ami szinte beleivódik a gyerekbe.
A tanulási folyamat végén, – amikor a gyerek már biztosan használja anyanyelvét – ez lesz az a nyelv, ami által alaposabban megismerheti az őt körülvevő világot, annak működését.
Örök hiba: a szavak hiábavalósága
Amikor egy gyerek megtanul valamit, azt teljes lelkesedéssel gyakorolja, ösztönösen. A kisgyerekekre jellemző időszak, amikor be nem áll a szájuk, mi pedig alig várjuk a délutáni csendes pihenőt. Ebben az időszakban a sok szó között már elvesznek az érdemi információk, képtelenek vagyunk tudatosan odafigyelni és szelektálni – ezt nevezem ,,anyaüzemmódnak”.
Az odafigyelés tanulható, és érdemes felvenni a kesztyűt a fáradsággal. Egyrészt sokat profitál belőle a gyerek, másrészt, mi is sokkal jobban megismerhetjük gyerekünket, közös kommunikációs nyelvet alakíthatunk ki.
Miért különleges a magyar nyelv?
Tudjuk, hogy minden nyelv bizonyos logikai rendszer szerint épül fel. Kevés, az olyan nyelv, aminek szerkezete megengedi azt, hogy ilyen széles kombinációban használja a szavakat – faág szerűen, melyre a szóvégi ragok, képzők adnak lehetőséget.
Emiatt van sokkal több szavunk, ez pedig az igen árnyalt – emiatt sokkal pontosabb – kifejezésmódot teszi lehetővé. Azzal pedig, hogy ily módon használjuk anyanyelvünket, a gondolkodásunkat is, a logikánkat is másképp fejleszti – jobban – mint a többi nyelvet használó népekét.
A legerősebb fegyver a szó
Nem csak biztonságot ad az anyanyelv egy gyerek mindennapjában, nem csak eligazodni segít neki az élet rejtelmeiben, nem csak ez által ismeri meg a többi embert.
Kondicionálni kell a gyereket arra, hogy különös figyelemmel legyen az anyanyelvére, mert a mindennapokban ez lesz segítségére abban, hogy boldoguljon, sikert érjen el. Hiszen aki jól fejezi ki magát, időt és idegességet spórol meg magának, kevesebb lesz az életben az elértésből adódó konfliktus.
Nyelvrokonság?
Én még azt tanultam: finn-ugor nyelvrokonság. Ám, míg minden nyelv folyamatosan fejlődött, a magyar valahogy ellenállt az idő vas fogának. Nem nagyon változott az elmúlt hétszáz évben. Sokan ősnyelvnek mondják, rokonságot véltek felfedezni a szkíta és a magyar nyelv között.
Sőt, egyenesen úgy vélik, hogy 1848 után, a magyar államiság felszámolása keretein belül kezdett a szkíta- magyar nyelv rokonsága kikopni a köztudatból. Akárhogyan is van, nincs szebb nyelv, mint a magyar. És ha valaki úgy gondolja, hogy fejleszteni akarja anyanyelvét, első lépcsőként ajánlom neki a Rózsa Sándor című filmsorozatot, mely Móricz írása alapján készült. Rá fog csodálkozni sok dologra…