De ki mondja meg, hogy hol végződik az egészséges önvédelem, és hol kezdődik a puszta kényelmesség?
A határok félreértelmezése a legnehezebb terepen, a családi dinamikákban is képes pusztító fegyverré válni. Mindannyiunk környezetében akad legalább egy olyan rokon, aki világéletében elvárta a segítséget, sőt, szinte követelte a szívességeket, miközben visszafelé soha, semmit nem nyújtott. Most, hogy megöregedett (és kellően sokat tett azért, hogy egészségügyileg is rosszul legyen), a betegségét vagy akár a korát pajzsként és megkérdőjelezhetetlen, végső határként használja, kényelmesen erre fogva azt az önzést, ami valójában már korábban is sajátja volt.
Ez a viselkedés kiváló példa arra, amikor valaki merev falként használja a határait, hogy teljesen kivonja magát a felelősség, az együttműködés alól.
A működő kapcsolatoknak van egy természetes, organikus adok-kapok egyensúlya. Ha valaki kizárólag a „kapok” üzemmódban létezik, és a saját szükségleteit ultimátumként tálalja a családnak, az nem egészséges önvédelem, hanem (egyre kevésbé) burkolt kihasználása a többieknek. Olvass még a témában
A mese, ami visszahozta az életembe a megemlékezés igazi varázsát
„Szétverte a lakásomat, amiért belenéztem a telefonjába” – nincs dühösebb ember a férfinál, aki éppen lebukott
Feladtam, vagy csak rugalmasan alkalmazkodtam? Így válts nézőpontot
Ezt hozza 2026. november 8. a numerológia szerint: harmónia és kapcsolódás
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
