Európa legkisebb etnikai kisebbsége
A livóniaiak számát ma körülbelül 200-ra teszik, így ők alkotják Európa legkisebb etnikai kisebbségét. De ez nem mindig volt így. Ez a finnugor halásznemzet évszázadokon át virágzott Lettország távoli nyugati partjain. A középkorban akár 30 000 ember is beszélte a nyelvet. A livóniak gondosan őrizték megkülönböztetett örökségüket, amikor a régió német kézről orosz kézre került, és végül a 20. század elején egy független lett köztársaság részévé vált.
De a háborús évek és a szovjet megszállás későbbi évtizedei kemény elnyomásokat, kivégzéseket és deportálásokat hoztak a lettek és a livóniak számára egyaránt. Sztálin számára bárki, aki erős nemzeti identitástudattal bírt, fenyegetést jelentett, és amikor a nácik 1944-ben visszavonultak, a livóniaiak egy újabb terrorral találták szemben magukat.
Mire Lettország 1991-ben visszanyerte függetlenségét, a livóniai közösség darabjaira hullott, és a lettekkel folytatott házasságok során a nyelvhasználat is visszaszorult. Grizelda Kristiņa, a livóniai nyelv utolsó valódi anyanyelvű beszélője 2013-ban halt meg. Olvass még a témában
„A feleségem utálja a legjobb barátnőjét” – férfiak, mi az, amit sosem fogtok megérteni a nőkkel kapcsolatban?
Elég éles ma az agyad? Teszteld a tudásodat ezzel a 10 kérdéssel!
Ezekkel a hangulatos 90-es évekbeli filmekkel érdemes bekuckózni idén ősszel
Teszteld magad: Felismered az évezredforduló legnagyobb nyári slágereit egyetlen dalszövegrészletből?
Így csak néhány maroknyi livóniai maradt, akik képesek voltak kommunikálni a nyelven. A megszállás alatt a szülők túlságosan féltek a kisebbségi nyelvet használni a gyermekeikkel, így mindössze 50 év alatt az addig féltve őrzött hagyaték szinte teljesen odaveszett.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
