Alig 200 fős népességével Európa legkisebb népcsoportja azért küzd, hogy megóvja nyelvét és kultúráját a kihalástól.
VIDEO Nagy éves horoszkóp 2025: így alakul az éved személyes és munkahelyi fronton
Livónia a mai Észtország és Lettország területének történelmi neve, sokáig azonban csak a Riga-öbölben élő lív nép földjét nevezték így. A Wikipédia szerint a lív nemzetség mára kihalt – anyanyelvi beszélője valóban nincs már. Egy maréknyi, Lettországban élő ember azonban ma is büszke livóniai gyökereire, és a lív nemzetség tagjának vallja magát, noha a nyelvet már csak második nyelvként, és úgy is rendkívül kevesen beszélik.
A lett nyelvtől eltérően, amely indoeurópai nyelv, a lív a finnugor nyelvek csoportjába tartozik, amelyek nagy részét etnikai kisebbségek beszélik a mai Oroszországban. Saját „országa” csak a finn, az észt és a magyar nyelvnek van. A nyelvcsaládba tartozó többi nyelvhez hasonlóan a livóniai nyelvtana sem éppen egyszerű: 17 eset van; a főneveknek nincs nemük; és nincs jövő idő.
Európa legkisebb etnikai kisebbsége
A livóniaiak számát ma körülbelül 200-ra teszik, így ők alkotják Európa legkisebb etnikai kisebbségét. De ez nem mindig volt így. Ez a finnugor halásznemzet évszázadokon át virágzott Lettország távoli nyugati partjain. A középkorban akár 30 000 ember is beszélte a nyelvet. A livóniak gondosan őrizték megkülönböztetett örökségüket, amikor a régió német kézről orosz kézre került, és végül a 20. század elején egy független lett köztársaság részévé vált.
A cikk folytatódik, lapozz!
Nem tudott anyanyelvén megszólalni egy lány, miután felébredt a térdműtétből
