Német űrkutatók fedezték fel
A német szatellit, a Rosetta egy üstököst járt körbe nemrégiben, az űrkutatás szerelmesei pedig izgatottan vártak a tőle érkező fényképekre. A távoli űrből érkező fotók közül egyet azonnal fel is kapott a világsajtó, mégpedig azért, mert a 67P/Churyumov-Gerasimenko névre keresztelt üstökös sziklás, jeges felszíne a fotó tanúsága szerint emberi arcot formáz.
A német űrkutató központ a felvételt persze azonnal megosztotta a Twitteren is, hiszen egy kis figyelem minden kutatócsoportnak jól jön, a korábbi tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a hasonló képek jó reklámnak bizonyulnak: a NASA Viking 1 névre keresztelt űrhajója még 1976-ban készített egy felvételt a Mars felszínéről, amelyen mintha egy emberi arc látszana – a fotó pedig ma, egy fél évszázaddal később is lázban tartja az összeesküvés-elméletek hívőit vagy éppen az ufórajongókat.
Van rá tudományos magyarázat
Az emberi arcok kirajzolódását természetesen a természet véletlenszerű működésének is betudhatjuk, de az emberi agy működése is közrejátszik abban, hogy jól ismert formákat vélünk felfedezni olyan környezetekben is, ahol pedig biztosan senki nem szándékosan hagyott ilyen jeleket.
A jelenséget apoféniának hívják, és egy spontán érzékelési forma, amikor ismert formákat, jeleket fedezünk fel teljesen szabálytalan üzenetekben. Ezt teszi az agy, amikor látni vélsz valamit egy felhőben, amikor meglátod Jézus arcát egy pirítóson, vagy éppen úgy érzed, rezeg a telefonod a zsebedben, pedig senki nem hívott. A beazonosíthatatlan ingereket az agyad igyekszik egy már ismerős üzenetté dekódolni, és néha persze mellélő. Ez a magyarázat a fantomhívásokra, de arra is, hogy emberi arcokat fedezünk fel szabálytalan természeti formákban is.
Noha a jelenséget először Claus Conrad, egy német neurológus írta le, amikor a skizofrénia kezdeti tüneteit vizsgálta, az apofénia teljesen természetes, egészséges jelenség, kivéve persze, ha nem kezdünk mindenhol üzeneteket látni, vagy hangokat hallani – ezt azonban már hallucinációnak nevezzük.
A legszexibb misszió
A Rosettának remélhetőleg nem ezek az utolsó izgalmas felvételei, a szonda még egy éven keresztül követi az üstököst, ami 55 000 kilométer per órás sebességgel száguld a világűrben, hogy olyan adatokat gyűjtsön, amelyek segíthetnek megfejteni a földi élet titkát.
A nagy szabású projektet a német űrkutatók „minden idők legszexisebb, legfantasztikusabb missziójának” nevezik, és úgy tűnik, a marketing eddig beváltotta a hozzáfűzött reményeket, hiszen az első fotók nagy visszhangot váltottak ki.
A kutatók egyébként elmondták, vannak olyan felszíni formák is az üstökösön, amelyek alakja házakra emlékeztet, de a további eredményekért a következő adatokra kell várni. Remélhetőleg a tudósok az űrprojektből többet is megtudnak majd, mint hogy milyen alakzatok látszódnak a sziklás felszínen.