Véleménycikk: Schuszter Borka
Oké, azért nem szoktam azt érezni, hogy egyedül vagyok egy lakatlan szigeten, és a nap végére sem kezdek el a szobanövényeimmel társalogni. De megesik, hogy nincs aznap találkozóm, telefonhívásom, személyes ügyintéznivalóm, és a munkámhoz sem feltétlenül kell beszélnem senkivel.
Nemrég a nap közepén esett le, hogy aznap még egyetlen emberhez sem szóltam.
A lányom aznap az apukájánál volt, a párom meg egy vidéki munkára utazott el még előző este. Olvass még a témában
Az ősz nem csak melankóliát hoz, a vágyaidat is felerősítheti
Nem szeretném, hogy a szüleim ott legyenek az esküvőmön – pedig nem is vagyunk rosszban
„Elkezdte terjeszteni, hogy viszonyom van a takarítóval” – Kollégák, akik alantas eszközöket választottak, hogy előbbre jussanak a ranglétrán
Beköltöztem az új lakásomba, és az első éjszaka óta tudom, hogy nem vagyok ott egyedül
Reggel felkeltem, megcsináltam a reggelimet, leültem dolgozni, írtam, válaszoltam néhány üzenetre, aztán egyszer csak észrevettem: ebédidő van, és én ma még nem beszéltem senkivel. A naptáramra néztem, és egyértelmű lett: simán eltelhet ez a nap úgy, hogy nem is fogok.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
