A tinédzser korra legtöbb szülő csak úgy reagál, hogy: „Remélem, egyszer túléljük„, mivel ebben a korban történik valami a gyerekekkel, melynek hatására akár teljesen kifordulhatnak önmagukból. Persze azért nem csak ez a véglet létezik, hiszen vannak gyerekek, akik kifejezetten jó irányba változnak és talán nem igényelnek annyi törődést a szülőktől. Vagy ez csak a látszat? Minden tudásunkat és bátorságunkat összeszedve, próbáltuk megfejteni a tiniket (ami persze lehetetlen).
Kevesebb „mi volt ma a suliban” kérdés
Szerintem neked sem mondunk ezzel a mondattal újat, hiszen legtöbben részesültünk ebben a mondatban a hét minden napján. Mikor már éppen megkezdenénk a délutáni sziesztánkat, biztos, hogy édesanyánk ekkor teszi fel nekünk eme becses kérdést. És kezeket fel, ha nálad is legtöbbször a „semmi” volt standard válasz.
Így felnőtt fejjel persze már érthető ez a kérdés, hiszen minden szülő szeretné, ha gyermeke beavatná az életébe, de azt tanácsoljuk, hogy ez a kérdés ne csak és kizárólag az iskolai életre koncentrálódjon.
Sokszor egyébként csak a kérdésen múlik és lehet, hogy máris megnyílik előtted a kiskamaszod. Inkább arról beszélgess el vele, hogy rendben van-e a lelke, nem érte e bántás aznap, vagy csak dumáljatok egy jót azokról a dolgokról, melyek éppen aktuálisan érdeklik. Ha egy tini érzi, hogy foglalkozol a lelkével, akkor a sulis témákról is sokkal nyitottabban mesél majd neked.
Ne nyomozz, ne kutass!
Ez az, amivel abszolút megalapozhatod gyermeked bizalmatlanságát az irányodba. Teljesen felesleges Columbo-nak állnod és kinyomoznod, hogy éppen ki az aktuális legjobb barátja, ki az, aki éppen tetszik neki, vagy, hogy mit csinál, mikor éppen egyedül van a szobájában.
Amit tehetsz viszont az az, hogy elmondod neki, akár százszor is, hogy hozzád bármikor, bármiben fordulhat és mindegy milyen nagy a baj, te ott leszel neki.
A kamaszoknak meg kell adni a látszat szabadságot, és ha szeretnél egy jó kapcsolatot kiépíteni tinédzser gyermekeddel, akkor elengedhetetlen, hogy ezt az érzést megkapja. Persze jó, ha a háttérben azért résen vagy, de titkolózásokkal, nyomózásokkal és átverésekkel csak magad ellen fordítod és rossz példát mutatsz neki.
Ne akarj mindent tudni!
Inkább érd el, hogy ő közeledjen feléd. Ha túl nyomulós, tapadós vagy, akkor csak még messzebb tolod magadtól.
Próbáld ki azt a taktikát, hogy nem kérdezel túl sokat és meglátod, ő fogja kezdeményezni a beszélgetést.
Sokan ott rontják el, hogy gyermekük minden egyes lépéséről tudni akarnak, pedig ezzel a lehető legrosszabbat teszik.
Hagyni kell, hogy kicsit önálló legyen, viszont biztosítanunk kell őt arról, hogy megfelelő értékrendje legyen és így biztosan nem kell majd attól félni, hogy kizár a kis magánéletéből.
Ne akard mindentől megóvni!
Bár minden szülő ezt szeretné, az igazság az, hogy lehetetlen mindentől megóvni a gyerekeket. Az a szülő, aki így áll hozzá, az nem csak gyermekének, de magának is megannyi csalódást tud okozni.
Nem baj, ha néhanapján megbántják őt az iskolában, vagy kap egy-két durvább beszólást a tanároktól. Pont az a lényeg, hogy tanuljon meg kiállni magáért, hiszen az életben még rengeteg csalódás fogja érni és nem lehetsz ott mindig, hogy megóvd.
Inkább ülj le vele beszélgetni, lásd el tanácsokkal és bízz benne annyira, hogy mindig a tőle telhető legjobb döntést fogja hozni.
Ne dönts helyette!
Az a tudatos szülő, aki már gyerekkora óta figyeli tinédzser gyermekét és tudja, hogy mi az erőssége, illetve gyengesége.
Értjük ezalatt, hogy szerinted hiába lenne szuper ötlet, ha orvosnak menne, ha neki mégsem fekszik a biológia, kémia, akkor felesleges olyan iskolába íratnod, ahol ezek a tantárgyak a legerősebbek, mert soha nem lesz benne igazán sikerélménye.
Viszont lehet, hogy más területen olyan tehetségére bukkansz, amit előtte nem is sejtettél.
A fő, hogy ne erőltess semmit, inkább törekedj arra, hogy boldog, kiegyensúlyozott gyerek legyen.
