A szerelem vak, mindent felemésztő érzés, ami életünk meghatározó része. Szerelemben nincsenek szabályok, nincs jelen az agy, csakis a szívünk hajt minket. Ennek van pozitív és negatív hozadéka is, hiszen jól csak a szívével lát az ember, de tényleg a valóságot látja?
Ki vagyok a pasim nélkül?
Egyértelműen az lenne az optimális, ha ennek a kérdésnek a megválaszolása után tudna mindenki beleugrani egy párkapcsolatba. Ekkor lenne is értelme két ember találkozásának, valamilyen mélyebb tartalommal megspékelve. Ám legtöbben nem tudják meghatározni önmagukat, sőt még életük közepe tájékán is csak tapogatóznak ezen a téren. Belőlük lesznek a kapcsolatfüggők, akik mindig csak mások által, vagy mások mellett lesznek valakik.
A szerelem tényleg egy fantasztikus dolog, de legalább ennyire fantasztikus rájönni arra, hogy kik is vagyunk szerelem nélkül. Mert a szerelem elvarázsol, elrabol minket és nem feltétlen tudunk önmagunk lenni minden egyes percben, de nem is kell. Át kell adnunk magunkat az érzésnek, hiszen ha valaminek, ennek van értelme az életünkben.
A szerelem tényleg egy fantasztikus dolog, de legalább ennyire fantasztikus rájönni arra, hogy kik is vagyunk szerelem nélkül. Mert a szerelem elvarázsol, elrabol minket és nem feltétlen tudunk önmagunk lenni minden egyes percben, de nem is kell. Át kell adnunk magunkat az érzésnek, hiszen ha valaminek, ennek van értelme az életünkben.