1665-ben Philippus Meyeus részletesen kifejtette az íriszdiagnosztika alapjait a Chiromatica Medica c. könyvében. Ahogy Péczeli Ignác is komoly megfigyeléseket tett, sőt, még térképet is adott az utókor kezébe.
Péczeli Ignác és a bagoly
Az 1800-as években élő orvost gyermekkorában megtámadta egy bagoly, melynek eltört a lába. A fiú gondozásába vette az állatot, aminek szemében, egy a szivárvány hártyán lévő foltra lett figyelmes.
Később, orvosként ezt a megfigyelést emberekre is kiterjesztette, melyből azt szűrte le, hogy az írisz minden pontja egy-egy testrész. Azaz, tulajdonképpen egy betegség térkép
Megszerkesztette az első írisztérképet. Ám Péczeli nem csak ezzel foglalkozott: homeopátiával is gyógyított.
Az írisztérkép
A Péczeli által megalkotott írisztérképet még ma is fejlesztik, így vannak bizonyos hibalehetőségek, ahogy ezáltal viták is. Egy biztos, eléggé bevált módszernek tűnik ahhoz, hogy engedélyezett diagnosztikai eljárás legyen, mint az alternatív gyógyászat fontos része.
A praxishoz, engedélyhez csak ,,szemtréner” vizsgát követően juthat az ember. Mivel az íriszdiagnosztika nem csak a jelent, hanem a jövő lehetőségeit is tartalmazza, úgy tűnik, a megelőzésben van nagy szerepe.
Ugyanis, minél régebben végezték el a vizsgálatot, diagnosztizáltak, annál több egyezés volt az előrejelzés és a kialakult betegségek között.
A nagy kérdés: igen vagy nem?
Mégis van itt egy fontos és sarkallatos kérdés, melynek utána kellene járni: a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Orvosi Biológiai Intézetének igazgatója írt egy cikket a HVG oldalra, ,,Szemben az egészség: az íriszdiagnosztika egy nagy kamu” címmel, melyet olvasásra ajánlok mindenki számára. 2009 óta különböző fórumokon, cikkekben meg-megjelenik eme vélemény.
Ám akkor sokak, több ezer ember számára hogyan adott életet mentő támpontot?
Más vizsgálatokkal együtt talán hiteles?
Csupán csak az íriszdiagnosztikára hagyatkozni, merészség. Nincs még elég adat a döntéshez. Éppen ezért, ilyen vizsgálat előtt csinálnak vérvételt, ahogy különböző egyéb vizsgálatoknak is alávetik az egyént.
Egy betegség lehetőségét több helyről is alátámasztják, ám úgymond a ,,jel” mégis maga az írisz. Ez pedig – úgy vélem – nem okozhat gondot, főleg, ha annak tükrében döntünk, hogy számos esetben, alaphangon 75%-os biztonsággal mutat rá a problémákra.
Az agy és annak hatalma
Az agy képes bármilyen tünetet produkálni, szimplán csak azzal, hogy elhiteti saját magával, hogy valami létezik. Ez, akárhonnan nézem, akár orvosi, akár más egyéb szempontból, tény.
Tehát, az íriszdiagnosztika is lehet egy meggyőződésen alapuló ,,betegség generátor”, ahogy lehet akár egy intő jel is, hogy hol kell változtatni ahhoz, hogy az ember sokáig, jó életminőségben éljen. És ez a lényeg: az emberi felfogás, gondolkodásmód változik!
Miért volt jó a hagyományos orvoslás régen, és miért nem jó ma?
Mert az ember – az átlag ember is – rádöbbent arra, hogy az agyával rengeteg dolgot tud generálni. Egészséget és betegséget egyaránt. Tehát, az orvos nem isten, csak tanult ember.
Viszont az orvosok nagy részének a ,,vallásában” – azaz a tudományban – nem szerepel a hit, mint gyógyító tényező. Miért? Mert sokáig nem hitte el azt a pórnép, hogy a gyógyulás fejben dől el. Tehát csak a kemikáliák működtek.
Mára ez megváltozott. A gyógyászat még mindig azon küszködik, hogy a holisztikus gyógyászatot bevezesse, ami alaplépés lenne… gyakorlatilag még mindig a régi rendszer az, amit beváltként erőltetnek…
Alternatív gyógyászat sikere
Az orvostudomány rideg elutasítása, lassú malmai miatt az emberek – mivel, érthetően, élni akarnak – a természetgyógyászathoz fordulnak nagyobb bizalommal.
Az orvostudomány csak akkor fog győzni ebben a harcban, ha villám gyorsasággal az embert egy ,,rendszernek” fogja tekinteni, kidolgozza a gyógyulás útvonalait, belekalkulálva a természetgyógyászatot – mégpedig komolyan.
Miért? Mert a hagyományos gyógyászat rései olyan emberéleteket követelnek, melyeket a természetgyógyászat sikerrel(!) gyógyít.
