Amíg a Kanálka nem volt, a dolgozóik Makóra járhattak a gumigyárba, 12 órás műszakokba. Itt helyben tudnak dolgozni, és mindenki rugalmas, együtt dolgozik azért, hogy ne kelljen meghozni a lehetetlen döntést: anyaként jelen legyek, vagy kenyeret tegyek az asztalra?
„Évi kislánya Makóra jár iskolába, de még túl kicsi ahhoz, hogy egyedül közlekedjen. Úgyhogy a műszak megegyezett, egy órával hamarabb kezdenek, így egy órával hamarabb végeznek is, Évi eléri a buszt és át tud menni minden nap a kislányáért” – meséli Ágnes.
Míg a gyár udvarán a különböző zöldség- és gyümölcskrémeket kóstoltatják velünk, azon gondolkodom, milyen érdekes, hogy a Kanálka bár kicsi, mégis teljesen profi, jól ütemezettek a munkafeladatok, pontosan kapják a rendelt árut a viszonteladók, mégis a beszállítóktól a dolgozókig és a vezetőségig mindenki milyen közvetlen és elérhető. Ha szétnézek, nem gyári munkásokat, hanem embereket, barátokat, egymást segítő nőket, családanyákat látok. Talán ettől van olyan otthonos íze a paprikakrémnek – gondolom a pirítósom fölött. Olvass még a témában
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
