Sokan állítják, hogy az összetört szívre a legjobb gyógyír a környezetváltozás, és az, ha elutazol egy kicsit valamerre. Míg ez elméletben biztosan így is van, addig a gyakorlatban nem könnyű találni valakit, aki hajlandó is elutazni velünk. Ezért aztán sokan úgy döntenek, egyedül veszik vállukra a hátizsákot, és indulnak neki a nagyvilágnak a lelki gyógyulás érdekében. De ez amennyire jó érzés, olyannyira nehéz is lesz…
Eleinte szuper érzés, hogy nekivágsz egy ismeretlen helynek, és felfedezed a világot! Hiszen mindig is erre vágytál, és bár a szakítás nagyon nehéz volt számodra, legalább mégis belekezdtél a kalandba. Végre van időd és lehetőséged egy kicsit összeszedni a gondolataidat, gyászolhatod a kapcsolatodat, továbbléphetsz. És ez valóban így van!
Az egyedüli utazásnak az a szuper előnye van, hogy rengeteg új emberrel ismerkedhetsz meg.
A világ minden tájáról érkeznek olyanok, akik nem félnek társaság nélkül nekivágni egy utazásnak, és közben nyitottak arra is, hogy beszélgessenek másokkal. Ezért ez már önmagában elég izgalmas, és eltereli a figyelmedet arról, ami történt veled. Úgy érezheted, egy kicsit végre fellélegezhetsz.
Azonban az első este megtörténik az, amit annyira próbáltál elkerülni. Egyedül vagy, sötét van, és fekszel az ágyban egy ismeretlen helyen, távol a barátaidtól. Magányosnak érzed magad, és nem tudsz nem az exedre gondolni. Arra, hogy egykor mennyire boldogok voltatok együtt, és milyen hihetetlen, hogy a kapcsolatotok így megváltozott. Hogy milyen rosszul bánt veled, és a pillanatra, amikor kimondta, hogy nem akar már veled maradni. Egy baráti utazásnál most odaszólnál a barátnődnek, és elmondanád, mi jár a fejedben, ő pedig végighallgatna, és elterelné a figyelmedet. De ha társaság nélkül vagy, akkor ezt csak az álomba merülés oldja meg…
Akár egy hullámvasút
De cserébe a következő nap már vidámabban ébredsz. Hiszen mennyi kaland, mennyi felfedezni való vidék vár rád! Végre lehetsz egy kicsit önző, és csinálhatod azt, amit szerettél volna. Nincsenek kompromisszumok, és nem kell senki mást figyelembe venned. Ez a különös szabadságérzet pedig nagy erővel tölt fel, hiszen már el is felejtetted, milyen érzés ez.
Az önbizalmad talán sérült, de miután nyitott szemmel jársz, észreveszed, hogy mennyi szingli, erős, független nő él a világban.
Egyedül kávéznak. Egyedül sétálnak a parton, és moziba is elmennek társaság nélkül. És lehet, hogy időbe telt nekik eljutni erre a szintre, de ki mondta, hogy neked ne sikerülne?
Ugyanakkor az érzelmeid úgy játszanak veled, mintha egy hullámvasúton ülnél. Míg egyik percben vidáman ülsz a teraszon az ebédeddel, a következőben már megint a padlóra zuhantál. Ezt pedig bármi kiválthatja, kezdve egy szerelmespártól egészen addig, hogy feltöltesz egy fotót a Facebookra, és az exed belájkolja. Hirtelen megint ezer kérdés cikázik végig a fejedben, és nem is érted, miért nem tudsz végre továbblépni. Miért jut eszedbe minden apróságról, és miért nem enged végre felejteni?
Egyedül utazni egy szakítás után nem egyszerű. Amennyire csodálatos, izgalmas és felszabadító, annyira magányos és keserű is. Még nem léptél tovább, ezért nem is tudod kiverni őt a fejedből, a csalódás okozta fájdalom pedig újra és újra utat tör magának.
De közben nagyon igyekszel, és a rengeteg külső inger eltereli a figyelmed. Így még ha hazatérés után azt is gondolod, maga az utazás nem volt életed legjobbja, egy dologban biztos lehetsz. Ez a kirándulás nagyon sokat segített abban, hogy elfelejtsd azt a személyt, aki összetörte a szíved. Minden könny, minden szomorú pillanat ellenére az az út nem csak fizikailag mozdított ki a gödör mélyéről, hanem lelkileg is!
Kép forrása: pexels.com