Bizalom
Asztalosként dolgoztam Amerikában és az emberek olyan szinten megbíztak bennem, ami számomra – kelet-európaiként – teljességgel megdöbbentő volt. Egy jómódú családnál szereltem össze bútorokat, ők pedig nemhogy nem néztek a körmömre, egy idő után elköszöntek. Amikor meglepődve kérdeztem, hogy mikor jönnek vissza, mondták, hogy majd valamikor este. Eszük ágában nem volt lemeózni és „átvenni” a munkám, illetve otthagytak minden értékükkel. Kifizettek, mondták, hogy ha kész vagyok, csukjam be magam után az ajtót és kész.
Gyalog? Gyanús
Mindenki autóval közlekedik, mindenhova. 25 percnyire laktam egy üzlettől és egyik nap délután szép idő volt, ezért odasétáltam. Visszafelé már besötétedett és megállítottak a rendőrök. Mutattam nekik, hogy csak élelmiszert vettem, nincs nálam más és éppen hazamegyek, de nem hittek nekem. Udvariasak voltak, de ragaszkodtak hozzá, hogy hazavigyenek és még a szállásadómmal is beszéltek, hogy „minden rendben van-e.” Ennyire gyanús ott, hogy valaki sétál.
Olvass még a témában
Furcsa történelem
Amerika alig több, mint 500 éves, ezért hozzánk képest teljesen másképp szemlélik, hogy mi a régi. Virginiában látogattam a kinti ismerőseimmel olyan épületeket, amiket akkor emeltek, amikor a nagypapám még élt, de ők úgy tekintettek rájuk, mint mi a négyezer éves piramisokra.
A cikk folytatódik, lapozz!