A türelem, amit nem lehet siettetni
Nina megtanította nekem, hogy a türelem nem egy döntés, amit egyszer meghozunk, hanem egy folyamat. A nevelésében minden apró eredmény mögött ott van a közösen eltöltött idő, a játék, a sok-sok ismétlés és a figyelem.
Az állatorvosi rendelő például a mai napig „kritikus pont”, hiába nagyon kedves az állatorvosunk. Ilyenkor mindig emlékeztetem magam arra, hogy én sem szeretek orvoshoz járni, és ezek a helyzetek a kiskutyám számára is ugyanúgy stresszforrást és bizonytalanságot jelenthetnek.
Érdekes, hogy miközben az élet más területein néha még ma is türelmetlen tudok lenni – például, ha hosszasan kell várakoznom –, Ninával egészen más a helyzet. Ha róla van szó, sokkal nyugodtabb vagyok. Olvass még a témában
Rám írt a férje, én meg csak tépelődöm: a helyzet, amiből nőként csak vesztesen jöhetsz ki
„Megváltoztattam az összes előfizetése jelszavát” – Megcsalás utáni bosszútörténetek
„Már nem tudok hason aludni” – nagymellű nők vallomásai
„Hónapokig nem jöttem rá, mi az a zaj hajnal 3-kor” – Szomszédok, akik mintha a pokolból költöztek volna mellénk
Bármennyit várnék vele, bármeddig cipelgetném, ha fáradt vagy bizonytalan.
És ez a különbség lassan érezhető lett a mindennapjaimban is: egyre többször veszem észre, hogy már nem reagálok olyan hevesen, mint régen.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
