Véleménycikk: Schuszter Borka
Megfelelő mozgásfejlesztés, életkornak megfelelő játékok, olvasás, kreativitás, idegen nyelvek, szociális készségek, érzelmi intelligencia. Ha pedig mindez megvan, jöhet a következő mérföldkő. Mintha nem lenne elég, hogy felnevelünk egy gyereket, hanem közben folyamatosan optimalizálnunk is kellene a működését.
Persze értem, honnan jön ez a hozzáállás. Szülőként természetes, hogy szeretnénk minden lehetőséget megadni a gyerekünknek, hogy boldoguljon az életben. Nem akarjuk, hogy lemaradjon, hogy ne kapjon meg valamit, amire szüksége lenne, vagy hogy néhány elmulasztott lehetőség miatt később nehezebb dolga legyen.
Ráadásul rengeteg információ vesz körül minket arról, hogyan fejleszthetjük a gyerekek képességeit, milyen játékokkal támogathatjuk az idegrendszerük érését, és milyen korai élmények befolyásolhatják a későbbi sikerességüket. Olvass még a témában
A közösségi média pedig csak tovább erősíti ezt
Valaki éppen Montessori-módszerrel fejleszti a finommotorikát, más a harmadik nyelvre tanítja a háromévesét, megint más arról mesél, hogyan épített be napi húsz perc közös olvasást a családi rutinba. És miközben nézzük ezeket a tartalmakat, könnyű arra jutni, hogy mi biztosan lemaradtunk valamiről. Hogy talán többet kellene foglalkoznunk a gyerekkel, tudatosabban kellene szerveznünk a napjait, és még egy kicsit jobban kellene csinálnunk az egészet.
Csakhogy közben van valami, amit könnyen elveszíthetünk: az együtt töltött idő örömét. Azt, hogy egyszerűen csak jó legyen a gyerekünkkel lenni. Hogy ne minden közös tevékenységnek legyen valamilyen fejlesztési célja, ne minden kirándulásból legyen természetismereti foglalkozás, és ne minden társasjátékot használjunk arra, hogy észrevétlenül a matematikai készségeit gyakoroltassuk.
Néha csak szeretnék együtt nevetni a lányommal valami teljesen értelmetlen dolgon, hülyéskedni, vagy megnézni vele egy rajzfilmet anélkül, hogy közben azon gondolkodnék, vajon mennyire hasznos ez az időtöltés.
És ezek a pillanatok legalább annyira fontosak az érzelmi fejlődéshez és a kötődéshez, mint a gondosan megtervezett fejlesztő foglalkozások. A gyereknek nemcsak arra van szüksége, hogy megtanítsuk valamire, hanem arra is, hogy biztonságban érezze magát mellettünk, hogy tudja: akkor is örülünk neki, ha éppen nem teljesít semmit. Hogy nem kell minden pillanatban valamilyen elvárásnak megfelelnie ahhoz, hogy értékes legyen a velünk töltött ideje.
Azt hiszem, szülőként néha nekünk is emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy nem egy sikeres felnőttet gyártunk, hanem egy gyerekkel élünk együtt.
És bár fontos, hogy figyeljünk az igényeire, támogassuk a fejlődését, és megadjuk neki a szükséges segítséget, nem kell minden napról fejlesztési tervet készítenünk.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
