Véleménycikk: Schuszter Borka
Határokról kommunikálunk, kötődési mintákról, traumákról, nárcizmusról, gázlángolásról, érzelmi elérhetetlenségről és toxikus kapcsolatokról. Ennek alapvetően örülök – mármint annak, hogy vannak ezekre szavaink, hiszen amit meg tudunk nevezni, azt sokkal könnyebben ismerjük fel, és sokkal könnyebben dolgozunk is rajta.
Csakhogy közben többször is belefutottam abba, amikor ezek a szavak már nem megérteni segítettek egy helyzetet, hanem inkább bebetonozták.
Volt például olyan vitám, amelyben nem jutottunk egyről a kettőre, mert ahelyett, hogy arról beszéltünk volna, mi történt, előkerült a „te most megint az elhanyagolástól való félelmedből reagálsz” mondat. Lehet, hogy volt benne igazság. Lehet, hogy tényleg volt mögötte egy régebbi mintám. Csakhogy ettől az adott probléma még nem oldódott meg. Sőt, egy pillanat alatt azt éreztem, hogy már nem két ember próbál megérteni egy helyzetet, hanem egyikünk szakértőként próbálja megmagyarázni a másikat. Olvass még a témában
Mersz igazán sebezhető lenni? Teszteld, hogyan viszonyulsz az érzelmi nyitottsághoz!
Ezt hozza 2026. szeptember 21. a numerológia szerint: stabilitás és biztonság
Rám írt a férje, én meg csak tépelődöm: a helyzet, amiből nőként csak vesztesen jöhetsz ki
Ghosting a saját barátaimtól: hol húzódik a határ a másik támogatása és a saját ignorálásunk között?
Olyat is tapasztaltam, hogy egy számomra bántó viselkedésre az volt a válasz, hogy „ez nekem a szorongásom miatt nehéz”. És persze ezt meg lehet érteni. Sőt, kell is. De szerintem két külön mondatról beszélünk: van, hogy valami adhat magyarázatot, és megint más, amikor valami felmentést, megoldást, kibúvót adhat valakinek a viselkedése alól.
A pszichológiai magyarázat ugyanis azt látom, hogy sokaknál nagyon könnyen átcsúszik felmentésbe.
Én is kerültem már olyan helyzetbe, amikor utólag jöttem rá, hogy túl kényelmes volt egy pszichológiai fogalom mögé bújnom. Sokkal egyszerűbb azt mondani, hogy „én ilyen vagyok, nálam ez egy kötődési minta”, mint azt, hogy „ebben a helyzetben rosszul reagáltam, és legközelebb szeretném máshogy csinálni”. Az előbbi megmagyaráz. Az utóbbi viszont felelősséget is jelent.
És azt hiszem, ez az, amit gyakran szem elől tévesztünk.
Lehet valaminek oka anélkül, hogy kifogás lenne
Ha például valaki konfliktushelyzetben hajlamos bezárkózni, annak lehet köze ahhoz, amit gyerekként megtanult a konfliktusokról. Ettől még a másik embernek lehet fájdalmas, ha napokig nem lehet vele beszélni. Ha valakinek erős szorongása van, az megmagyarázhat bizonyos reakciókat. De nem jelenti azt, hogy minden körülötte élő embernek alkalmazkodnia kell hozzá, miközben ő semmit nem próbál változtatni.
És ugyanez működik fordítva is.
Az is megtörtént már velem, hogy egy konfliktusban túl gyorsan akartam értelmezni a másik viselkedését. Ma már óvatosabban bánok azzal, amikor valamire rögtön azt mondom: ez biztos trauma, manipuláció, elkerülő kötődés vagy nárcisztikus viselkedés. Néha egy rossz mondat egyszerűen egy rossz mondat. Néha két ember elfáradt, félreértette egymást, vagy egészen egyszerűen mást gondol ugyanarról a helyzetről.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
