Idén nyáron a sűrű hétköznapok után mégis egy visszafogottabb, hagyományosabb programon törtem a fejem, de a sors – és egy ismerősökből álló társaság – teljesen más irányba terelt. Így történt, hogy egy hirtelen ötlettől vezérelve igent mondtam egy egynapos, vezetett kajaktúrára a Szigetközben.
Lázadó komfortzóna
A kezdeti lelkesedésemet jócskán árnyékolták kétségek, és a pakolás közben többször is megfordult a fejemben, hogy talán túl nagy fába vágtam a fejszémet. Tartottam a mindent elözönlő szúnyogoktól, a tikkasztó nyári hőségtől, és legfőképpen magától az evezéstől, mivel nem olyan régen műtöttek és a fizikai megterhelést azóta patikamérlegen adagolom magamnak.
Végül már nem volt visszaút és Ásványráró közelében, egy hangulatos privát stégnél tettük vízre a kenukat. Ahogy az első hullámok megérintették a hajó oldalát, a félelmeim szép lassan kezdtek elpárologni. Olvass még a témában
5 ősi rituálé, amit Halloween estéjén érdemes kipróbálnod, ha elengednél valamit a múltadból
Kinek a hibája, ha a mesterséges intelligencia jobban megért, mint a párod?
Hogyan bánsz a magánnyal? Derítsd ki, mit jelent számodra az egyedüllét!
Én az anyám sikerprojektje voltam – a gyerekemre már nem akarom rátenni ezt a nyomást
Hab volt a tortán, hogy mivel a mi csapatunk csak három főből állt a kenuhoz passzoló négy helyett, a túravezetőnk hozzánk ült be kormányosnak. Ez nemcsak hatalmas biztonságérzetet adott a kidőlt fák közötti szlalomozásnál, hanem azt is jelentette, hogy az összes helyi titkot és izgalmas ismeretterjesztő történetet első kézből hallgathattuk végig.
Innentől kezdve nem meglepő, hogy maga az evezés is kifejezetten könnyen, összehangoltan ment, a nyíltabb, kevésbé tördelt szakaszokon szinte repültünk, néhol még a 10 kilométer per órás sebességet is elértük, ami hihetetlenül felszabadító, áramló élményt adott.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
