Van az a típus, akit biztosan te is ismersz. Esetleg te magad vagy az. A fiókjai tele vannak olyan dolgokkal, amiket évek óta nem használt, a szekrénye tele van ruhákkal, amiket esetleg soha nem vesz fel, de kidobni nem tudja őket. Nem a rendetlenség szeretete ez, és nem is hanyagság. Sokszor valami mélyebbre megy vissza, egészen addig, amikor valakinek még nem volt választási joga, hogy mit tart meg és mit dob ki.
Az örökölt holmik gyerekkorban
Ha te voltál a fiatalabb testvér, valószínűleg ismered ezt az érzést. A kabát, ami már kopott, mire hozzád ért. A cipő, aminek az orra kicsit felkunkorodik, mert a tesód másképpen lépett benne. A hátizsák, amelyen már ott van a másik neve filctollal, áthúzva. Ezek a tárgyak egy furcsa, köztesen lebegő állapotban léteztek, és az ember hozzájuk szokott.
De ami ennél fontosabb: megtanultad, hogy a tárgyak értékesek. Hogy nem dobják ki őket csak úgy, hogy nem kapsz újat csak azért, mert a régi már egy kicsit elnyűtt. A „majd ha kinövöd” és a „még jó ez bőven” mondatok mögött ott volt egy szemlélet, amit a gyerek eltárolt: a holmik nem fogyóeszközök. Megőrzöd, amíg bírja. Olvass még a témában
Ezt hozza 2026. november 13. a numerológia szerint: befelé fordulás és elcsendesedés
„Túl hangosan nevettem” – Mi az, amiért a nők elnézést kérnek, a férfiak viszont soha?
A hálaadás időszaka jön – de tényleg muszáj elégedettnek lennünk azzal, amink van?
„Ne posztolj olyat, amit szégyellenél egy óriásplakáton” – Mit üzennél a tinilányoknak, mint képzeletbeli nővérük?

A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.






