Véleménycikk: Schuster Borka
Valahol a kamaszkorom környékén kezdtem el először észrevenni, hogy a szerelem iránti vágyam, még hormonokkal túlfűtött tiniéveimben sem ugyan olyan erősen tombol egész évben. Télen is lehet szerelmesnek lenni, persze, de amikor megérkezett a tavasz, bennem is történt valami. Mintha valaki feljebb tekerte volna a hangerőt. Többet gondoltam a szenvedélyre, jobban vágytam rá, és valahogy minden érzés intenzívebb lett.
Ez azóta sem múlt el. Felnőttként is minden évben érzem. Ahogy jön a jó idő, hosszabbak a nappalok, és egyre több időt töltünk kint, bennem is megmozdul valami. Ha éppen szingli voltam, hirtelen sokkal nyitottabb lettem az ismerkedésre. Könnyebben mondtam igent egy randira, többet néztem körül, és valahogy jobban hittem abban, hogy történhet valami. Ha pedig kapcsolatban voltam, akkor nem másra vágytam, hanem többre abból, ami már van: több közelségre, több érintésre, több közös élményre. Olvass még a témában
Azt hittük, rosszul esik majd nekik – ehelyett ezt mondták a házas ismerőseink az esküvőnkről
Elegünk lesz valaha az AI-hazugságokból? Vagy már soha nem lesz zavaró, hogy nincs a tartalom mögött emberi jelenlét?
Kevesebb cukrot fogyasztanál? Ezt a hibát ne kövesd el, mert borul a diétád
„Nem hittem el, mit látok a hekk fölött” – A legaranyosabb lánykérős sztorik
A tavasz és a nyár a szerelem évszakai, szinte már kulturális toposznak mondható
A biológia elég egyértelmű magyarázatokat ad erre. A több napsütés hatására megnő a szervezetben a szerotonin szintje, ami javítja a hangulatot és növeli az általános jóllétérzést. Ezzel párhuzamosan a fény hatással van a melatonin termelődésére is, ami az alvás-ébrenlét ciklust szabályozza.
Tavasszal és nyáron általában energikusabbak vagyunk, kevésbé vagyunk fáradtak, és ez önmagában is nyitottabbá tesz minket a kapcsolódásra.
És ott vannak a klasszikus „szerelemhormonok” is: a dopamin és az oxitocin. A dopamin az újdonság és a jutalom érzéséhez kapcsolódik, az oxitocin pedig a kötődéshez és az intimitáshoz. Bár ezek nem kizárólag évszakfüggők, a környezeti hatások – a több élmény, a több társas helyzet, a több fizikai közelség – könnyen „beindítják” őket.
Van egy evolúciós magyarázat is, ami elsőre talán kicsit prózainak tűnik, de logikus: a melegebb hónapok történelmileg kedvezőbbek voltak a párválasztás és az utódnevelés szempontjából. Több volt az élelem, több időt töltöttek együtt az emberek, és nagyobb volt a túlélés esélye. Nem véletlen, hogy még ma is kimutatható bizonyos szezonális mintázat a vonzalomban és a párkapcsolati viselkedésben. És ki tudja, talán a nyári esküvőknek is ez részben a magyarázata.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
