Lengyelországról általában
A budapesti Bem szobor környékén laktam, így bele-bele futottunk néha gyerekként a lengyel turistákba.
Onnan lehetett őket felismerni, hogy esős időben a vállukra akasztva hordták a cipőjüket. Kímélték azt. Bármi is volt régen, most egy olyan országot láttam, ami erős, múltját őrző és jelenét élő ország.
Ha két szóval kellene jellemeznem Lengyelországot, akkor a jó értelemben vett „élhető őskáosz” jelzőt használnám. Olvass még a témában
A Rák-szezon inspirációi: fények és lágy tónusok, amikkel igazi menedékké varázsolhatod az otthonodat
Digitális detox nyaralás alatt: így tettem félre bűntudat nélkül a munkámat a szabadságomon
Kipróbáltam a japán rendrakási módszert – egy hónap alatt többet tanultam magamról, mint vártam
Fedezd fel az idén 100 éves David Attenborough varázslatos világát – A Secret Garden mesés brit kertek mélyébe kalauzol
Templomok kavalkádja
Krakkó a random templomok helye. Az egész országra jellemző az, hogy ahol három családnál többen laknak, ott egyszer csak lesz valahonnan egy templom, kápolna.
Krakkóban az sem tűnik furcsának, hogy egymás mellett van belőle kettő – melyeken látszik a hit, az, hogy meggyőződésből épültek.
Az Assisi Szent Ferenc-templom a Franciszkanska utcában van, vagyis bejárata a tér felől közelíthető meg.
A templom belsejében a baloldali padsor legvége felé találunk egy réztáblát, melybe II. János Pál pápa neve van vésve. A templom baloldalából nyílik egy nagyon hangulatos kápolna is, külön karzattal, orgonával.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Szerda reggel elküldjük a hét legolvasottabb Otthon-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
