Címlap / Kikapcsolódás / Szórakozás / Balázs napjához fűződő népszokások

Balázs napjához fűződő népszokások

Írta Sütő Gyöngyi 2014.02.03.

Ne maradj le rólunk: állíts be minket elsődleges forrásnak, és többször látod a bien.hu-t a Google-találataid közt.

A balázsolás vagy balázsáldás a katolikus egyház áldása. Február 3-án, Balázs napján, vagy az ahhoz legközelebb eső vasárnapon a pap a szentmise vége után két kereszt alakba tett vagy összecsavart gyertyát tart a hívek álla alá, miközben ezekkel a szavakkal áldja meg őket:„Szent Balázs püspök és vértanú esedezése által mentsen és őrizzen meg téged az Úr a torokbaj és minden egyéb bajoktól az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Ámen.”

Egy idegen a repülőn felismerte a nagymamámat egy régi fotóról

Balázs napja február 3-án van. Ehhez a naphoz kapcsolódik egy régi népszokás: a balázsolás. Mit jelent ez a szokás, és mit jelentett régen Balázs püspök a nép számára?

Mi a balázsolás?

Szent Balázs, a gyógyító

A balázsolás ókori eredetű szokás. Diokléciánusz és Licíniusz római császárok idején már elterjedt volt. Szent Balázs püspök volt, aki különleges tetteket hajtott végre, például súlyos betegségben szenvedőket gyógyított meg. Egyszer egy fuldokló kisfiút vittek hozzá, egy halszálka akadt a torkán. Balázs püspök kereszt alakban két gyertyát tartott az álla alá, és áldásával megmentette a gyereket.
Szent Balázst ettől kezdve a torokbetegségek védőszentjeként tartották számon. Ha valakinek szálka fordult keresztbe a torkán, azt kellett mondani: „Balázs vértanú és Krisztus szolgája mondja: Vagy le, vagy föl!”
Később egyéb betegségekben is az ő segítségét kérték. Ha valaki megbetegedett, ember vagy állat, gyertyát gyújtottak meg Szent Balázs tiszteletére.