Elég, ha csak napi 4 órát alszunk
Mindenkinek van egy ismerőse, aki azt mondja, napi 4 óra alvással tökéletesen megelégszik, nincs szüksége többre. Ahogy öregszünk, egyre kevesebbet alszunk és ez rendben is van így. Ám van egy minimális idő, amire szükségünk van, hogy a sejtjeink regenerálódni tudjanak és hosszú távon is egészségesek legyünk.
Az alvás elengedhetetlen fontosságú, olyan mint a levegő és a víz. Szakemberek szerint egy felnőtt embernek legalább hét óra alvásra van szüksége. A Pittsburghi Egyetem kutatásaiból kiderült, hogy valóban léteznek olyan emberek, akik genetikai okokból fizikailag is képesek beérni 4 óra alvással, de ez nagyon ritka. A többség sajnos mentális állapota miatt vagy a napközbeni ingerek miatt alszik olyan keveset, ami viszont nincs jó hatással az egészségére.
Az alvás elengedhetetlen fontosságú, olyan mint a levegő és a víz. Szakemberek szerint egy felnőtt embernek legalább hét óra alvásra van szüksége. A Pittsburghi Egyetem kutatásaiból kiderült, hogy valóban léteznek olyan emberek, akik genetikai okokból fizikailag is képesek beérni 4 óra alvással, de ez nagyon ritka. A többség sajnos mentális állapota miatt vagy a napközbeni ingerek miatt alszik olyan keveset, ami viszont nincs jó hatással az egészségére.
A legtöbb testhőt a fejünkön veszítjük el
Ez a mítosz valószínűleg az 1950-es évek tudományos kísérleteiből származó félreértelmezett információkon alapul, de arra jó, hogy télen a sapka viselésére emlékeztessen minket. Valójában egyforma arányban veszítünk hőt a bőrünk felületén, nincs különbség a testrészek között. Tény, hogy a gyerekek feje általában sokkal nagyobb a testük teljes felületéhez viszonyítva, ha így nézzük, ők valóban ott veszítik el a legtöbb hőt, körülbelül 30 százalékot.
Olvass még a témában
A lélek ritmusa lassúbb, mint a jelen világunk. Ezért nehéz megélni a MOST-ot
A távmunka sokat segít, de egy nagyon fontos kapcsolat eltűnéséhez is vezethet
Ez a népszerű alvós ruhadarab 20-szor koszosabb lehet, mint a WC-ülőke
„Egy hölgy állandóan ölelgette a fiatal férfi kollégákat” – A legképtelenebb HR-es panaszok
Ha fázunk, megfázunk
Japánban végzett kutatások kimutatták, hogy egyes vírusok, amelyek megfázást okoznak, valóban aktívabbak és fertőzőbbek hideg időben. De ez még nem jelenti azt, hogy hidegben nagyobb eséllyel leszünk náthásak. A valódi kockázatot az jelenti, hogy érintkezünk-e közben olyan emberrel, aki beteg.
A tévhitet erősíti, hogy kutatások szerint hideg időben hajlamosabbak vagyunk közelebb állni egymáshoz, mint melegben, így könnyebben átjuthatnak ránk másoktól a vírusok, baktériumok.
A tévhitet erősíti, hogy kutatások szerint hideg időben hajlamosabbak vagyunk közelebb állni egymáshoz, mint melegben, így könnyebben átjuthatnak ránk másoktól a vírusok, baktériumok.
A cikk folytatódik, lapozz!