Azóta öt év telt el
És azt kell mondanom, hogy sok minden változott, de ez nem. Tényleg a kivételek közé kerültünk, és ezt nem dicsekvésből mondom, de így lett, és nem cserélném el semmire az érzést. Ma is gyakran előfordul, hogy egyszerűen nem tudjuk megállni, hogy ne érjünk egymáshoz. Nem grandiózus jelenetekről van szó, inkább apró, folyamatos jelenlétről: egy érintésről a konyhában, egy félmondat közbeni közeledésről, egy olyan pillanatról, amikor hirtelen fontosabb lesz a másik bőrének érintése, mint bármi más.
A szex semmivel sem lett unalmasabb. Sőt, az ismerősség és az elmélyült intimitás inkább hozzáadott, mint elvett volna belőle. Az, hogy már nem csak felfedezzük egymást, hanem ismerjük is, nem tompította a vágyat – inkább még mélyebbé tette.
Persze ebben van szerencse is. Ezt nem tagadom. Nem tudom, milyen hormonok, feromonok vagy egyszerűen csak biológiai és pszichológiai egybeesések dolgoznak közöttünk, de tény, hogy működnek. Ugyanakkor azt is érzem, hogy ez nem csak „történik velünk”, hanem mi is teszünk a vágyért. Olvass még a témában
„A közöny az utolsó szeg a házasság koporsójában” – mikor tudtad, hogy a házasságodnak annyi?
A transzgenerációs minta, amit ki kellett oldanom ahhoz, hogy igazi társa lehessek a férjemnek
Csak évek után vallotta be a vőlegényem, hogy a tájszólásom miatt majdnem nem hívott el randira
„A feleségem sosem ismeri el, ha nem volt igaza” – A gyakori panasz, amit a férfiaktól hallok terapeutaként
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
