Nyílt lapokkal játszani
A húszas éveimben hajlamos voltam arra, hogy azt mondjam: „Majd alakul, meglátjuk.” A valóságban azonban sokszor már az elején tudtam, hogy mit szeretnék – vagy épp mit nem. Ma már nem játszanám el, hogy nekem mindegy. Ha egy könnyed kaland is rendben van, azt is kimondanám, de ha ennél többet várok, akkor azt sem rejteném véka alá. Igen, lehet, hogy az elvárásaim megijesztik a másikat. De jobb, ha ez most derül ki, mint ha mindketten hónapokat vesztegetnénk el feleslegesen.
Meghúzni a határokat
Nem kell, hogy valaki már az első randin tudja, hol lakom. Nem kell, hogy hazakísérjen, ha nem érzem komfortosnak. Nem kell beleegyeznem semmibe csak azért, mert „így szokás” vagy mert attól tartok, hogy megsértődik.
Ma már tisztán látom: a határaim nem udvariatlanságot jelentenek, hanem biztonságot. És ha valaki ezt nem érti meg, akkor ő nem nekem való.
Egyszerűbb kimondani: „Most még nem szeretném”, mint utólag megbánni, hogy nem hallgattam a saját megérzéseimre. Olvass még a témában
„Azt hittem, barátok vagyunk, de így is csak a bugyimba akart kerülni” – Házas férfiak és az ő barátságaik
Ha ebben a hónapban született, hetek alatt elfelejt – ha viszont ebben, még évek múlva is titokban téged keres a tömegben
„Nem dolgozhat, nem bízhat senkiben és nem mehet orvoshoz” – 7 dolog, amit gyilkos férfiak parancsoltak, mielőtt megölték a feleségüket
„Minél zaklatottabb vagyok, a férjem annál inkább semmibe vesz” – ez nem ritka dinamika, de mi az oka?
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
