Kedvesség
Mióta "jól megy nekem", tehát szebb kocsival járok és drágább ruhákat hordok, mindenki kedvesebb velem. Az eladók mosolyognak, a pincérek, autószerelők, gyerekem tanárai, a házamon dolgozó munkások és kivitelezők sokkal tisztelettudóbban és odaadóbban viselkednek velem. Furcsa, mert én ugyanaz az ember vagyok, mint mindig voltam, de úgy látszik a külcsín ennyit számít. (Szomorú.)
Befogadás
A kiterjedtebb családban mindig szüleim voltak a legcsóróbbak, mi négyen a tesómmal voltunk a "szegény rokonok." Nem mondom, hogy bunkó módon éreztették velünk, de azért voltak jelek. Amikor 40 felett végre beindult a cégem és elkezdett jönni a pénz, kifizettem anyámék tartozásait, a húgom lakáshitelét és mindenkinek jó kocsit vettem. A következő családi összejövetelen a tehetős rokonság sokkal melegebben fogadott, mint addig bármikor. Mintha megváltottam volna a tagságok egy elit klubba, de csak én: a szüleimet és tesómat ugyanazzal a picit lenéző és távolságtartó kedvességgel kezelték, mint addig.
Olvass még a témában
Férfiak
Mióta pénzem van, nőként sokkal nehezebb az ismerkedés, mintha félnének tőlem a pasik. Ha megtudják, hogy több pénzem van, mint nekik, menekülnek, mintha leprás lennék.
A cikk folytatódik, lapozz!
