2/3. „Vége van a romantikának!”
Ha a romantika gyertyafényes vacsorát jelent lágy zenével és rózsaszirmokkal az asztal körül, hát ahelyett tényleg hármasban elfogyasztott, a gyerekkel is kompatibilis étel tálalása van, a háttérben Gryllus Vilmossal. Rózsa helyett pedig édesburgonya darabok az asztal körül. És igen, a kettesben töltött idő – hacsak nem vesszük az estéket, amikor általában már mindkettőnknek a nyála folyik a fáradtságtól -, tényleg lényegesen kevesebb lett.
Amikor úgy döntöttünk, hogy gyerekünk lesz, nem csak egy cuki pofit szerettünk volna a családi fotókra, hanem egy jófej kicsi embert, akivel tényleg időt is akarunk tölteni.
Semmit, de semmit nem tudok elképzelni, ami romantikusabb lenne annál, mint látni a férjemet, ahogy a karjában tartva a lányunkat a fák leveleit mutogatja neki. Vagy mikor bábozik a kanapé mögül a plüss kacsával, vagy szemrebbenés nélkül, ámde aggódó tekintettel törli fel a visszahányt paradicsomos tésztát. Én még egy férfiba sem voltam ennél jobban szerelmes.
