„Szóval ez a rák pozitív oldala.”
– Adott a feltételezés, miszerint rákdiagnózis után csak drámai csend vagy éppen mesterkélt jókedv uralhatja a családi és baráti összejöveteleket. Te viszont említetted, hogy a decemberi operációt túlzás nélkül életed legjobb karácsonya követte. Akkor hogy is van ez?
– Mindig is máshogy, a többség számára furcsán szemléltem a világot. A diagnózis előtt is minden rossz, negatív történést úgy dolgoztam fel, hogy megkerestem benne a pozitívumot. Ezen a rák sem változtatott: keresgéltem, hogy mit tudok kihozni ebből, és milyen pozitív vonatkozásai vannak, lesznek, lehetnek. A családi karácsony némileg mégis mesterkélt volt, hiszen a nagymamám és a testvérem nem tudott róla, csak édesapám.
Viszont így mégis könnyebb volt nekem, mert nem sopánkodott senki. A szokásos családi veszekedések zajlottak, én díszítettem a fát, nem kezeltek másképp. És ettől hihetetlenül jól éreztem magam akkor. Épp ettől a diagnózistól lett nagyon jó – ami lehet, hogy morbid, de ezáltal sokkal jobban értékeltem minden egyes pillanatot. Közhely, de valóban átértékeltem az életet. Még a majd’ négyórás vonatozás is teljesen más fénybe került. Olvass még a témában
Szóval ez a rák pozitív oldala. Elkezdtem élvezni az életet és elkezdtem a régóta halogatott változtatásokat.
Azért az is hozzájárult a tökéletes karácsonyhoz, hogy a párom meglepetést szervezett nekem: az ünnep után pár napot Egerben töltöttünk, ahol teljesen feltöltődtem. Nem foglalkoztunk a rákkal, csak egymással és persze a várral, ami a kedvenc történelmi helyszínem.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
