Miért olyan szélsőségesek a vegánok?
A veganizmus egy állatjogi mozgalom, képviselői a vegánok, akik az állatok jogaiért szólalnak fel. A veganizmus csak és kizárólag etikai indíttatású lehet, tehát az állatokat tartja szem előtt. Az ő jólétüket, szabadságukat helyezi a középpontba és hangsúlyozza, hogy az embereknek nem lenne szabad hatalmat gyakorolniuk mindazokon, akik bármilyen formában gyengébbek – főleg nem ilyen szintű erőszak és fájdalom okozása mellett.
Mivel az állatok nem képesek saját érdekeikben felszólalni, a vegánok azok, akik megpróbálnak egyfajta szószólóként szolgálni és az emberek elé tárni mindazt, ami a háttérben zajlik. Sokaknak nem szimpatikusak a vegánok szélsőségesnek titulált megnyilvánulásai. Az igazság viszont az, hogy az emberek ingerküszöbe manapság túl magas a legtöbb területen. Rengeteg vegán rendezvény van kis országunkban is: vegán piacok, piknikek, egyesületek várják az érdeklődőket, de ezek híre nem, vagy alig jut el az emberekig.
Ritkán kerül be a sajtóba az is, amikor egy csapat aktivista békés tüntetést szervez – viszont amikor botrány kerekedik, mert pl. tejet locsolnak szét a boltban vagy művérrel öntik le magukat, akkor azt azonnal felkapják a híroldalak.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ha a vegánok azt szeretnék, hogy meghallják a hangjukat, gyakran muszáj a szélsőségesnek titulált módszerekhez nyúlniuk. Ezért van az, hogy sokan teljesen mást gondolnak a vegánokról, mint ami a valóság.
Miben más a vegán étrend és a növényi étrend?
„Hivatalosan” vegán étrend nem igazán létezik, hiszen ahogy arról a korábbi bekezdésben is volt szó, a veganizmus állatjogi mozgalom. De mi tartozik a vágyott állatjogok közé? Nem csupán az, hogy ne fogyasszunk húst, hanem az is, hogy ne együnk tojást, tejterméket, mézet, semmilyen állati eredetű „terméket”. Ezen felül az állathasználatot is mellőzni kell, ideértve a cirkuszt, az állatkertet, a tevegelést, a delfináriumokat és így tovább.
Egy vegán életmódja sokkal összetettebb, mint pusztán az étkezés kérdése, az aktivizmus mellett fontos szempont az etikus divat és az állatkísérletektől, állati összetevőktől mentes kozmetikumok választása.
A legtöbb ember egyébként alapvetően egyetért a vegán elvekkel. Sokan nem vágnának le egy általuk felnevelt állatot csak azért, hogy megegyék, főleg, amíg van más alternatíva. Nem választanák el a bocit ellés után az anyjától, hogy elvegyék a neki járó anyatejet és nem vennének részt a csirkék csőrének levágásában, hogy azok ne marják halálra egymást, miközben akkora helyre zsúfolják be őket, ahol megfordulni se tudnak. Nem kell sokat kutakodni, hogy ennél sokkal borzasztóbb részletekre bukkanjunk a mai állatipart tekintve.
Miközben a húsmentességet hirdetők száma évről évre nő, egyre kevesebben támogatják a vadállatok rabságban tartását és megannyi önkéntes dolgozik a menhelyeken – a vegánok arra irányítják a figyelmet, hogy az állatok fajtától függetlenül ugyanúgy éreznek, mint otthon babusgatott házi kedvenceink.
Ez viszont azt is jelenti, hogy a vegán étrend nem feltétlenül az egészségről szól, csak és kizárólag arról, hogy ne fogyasszunk semmit, amiért az állatok életüket adták, vagy bármilyen formában szenvedtek miatta.
Valóban igaz, hogy a vegán étrend is csak és kizárólag növényekből épülhet fel, de ettől még önmagában nem lesz egészséges. De még egy kevésbé jól összeállított vegán étrend is sokszor egészségesebb, mint egy klasszikusnak mondható, feldolgozott ételekre hagyatkozó nyugati. Azonban a vegánoknak is érdemes ügyelniük arra, hogy egészségüket hosszú távon őrizzék. És itt jön képbe a növényi étrend!
Növényi étrend kontra teljes értékű növényi étrend
Azok, akik növényi étrendre váltanak, számos okból kifolyólag dönthetnek így: fogyási cél, gyógyulás, intolerancia is állhat a háttérben. Hazánkban még nem túl gyakran, de szerencsére egyre többször látjuk, hogy a cukorbetegség, daganatos elváltozások, szív- és érrendszeri problémák megelőzésére, kezelésére a teljes értékű növényi étrendet javasolják. Ez az étrend sokban hasonlít a mediterrán vonalakra, valamint azokra, amiket a Kék Zónákban folytatnak a világon legtovább élő emberek.
Azonban míg utóbbiakban előfordul 5-10%-ban állati eredetű termék (jellemzően fermentált tejtermék, sovány hús hal, olykor tojás), addig a teljes értékű növényi étrend ezek fogyasztását is kizárja.
Akkor miből tevődik össze?
Teljes értékű, növényi élelmiszerekből: hüvelyesekből, zöldségekből, gyümölcsökből, teljes kiőrlésű gabonákból, diófélékből, magvakból, valamint ezeknek helyesen, optimálisan feldolgozott verzióiból. Szűknek tűnhet a kínálat, de szinte mindenki, akivel a témát illetően beszéltem (hozzátéve a saját tapasztalatomat), azt mondta, hogy soha olyan színesen és változatosan nem étkezett, mint növényi étrendet követve.
Amikor néhány alapnak gondolt „élelmiszert” kizárunk az étkezésünkből (akár intolerancia, allergia, akár egészségügyi javaslat vagy egyéni döntés alapján), akkor elkezdjük felfedezni mindazt, amire eddig nem figyeltünk.
Ekkor rájövünk, hogy a boltban kapható zöld lencsén felül még létezik barna, vörös, sárga és még fekete is (meg még ki tudja mennyi!). Megtapasztaljuk azt is, hogy mindegyik más és más fogásban állja meg a helyét, más ízvilágot képvisel – és ez csak egy hüvelyes a sokból! A becslések 20 000 – 50 000 közé teszik az ehető növényfajokat a bolygónkon, úgyhogy az aggodalmak ellenére van miből válogatni.
Manapság már nem kérdés, hogy minél szélesebb növényi palettáról, minél változatosabban étkezünk, azaz minél több színt teszünk a tányérunkra, annál több támogató vegyülettel vértezzük fel testünket a káros hatásokkal szemben.
Amikor valaki egy jól összeállított növényi étrend mellett voksol, akkor rengeteget tesz az egészségéért. Amikor egy kevésbé megfontolt vegán étrendet választ, akkor egyáltalán nem biztos, hogy számíthat egészségügyi javulásra.
Nyitókép: AleksandarNakic/istockphoto.com