A hatékony tanulás segítésére már számtalan módszer született. A produktív kudarc egy új elmélet a témában.
Egy új alternatív tanulási módszer szerint nagyon egyszerű a megoldás a hatékony és eredményes tanulás támogatására: hagyni kell a diákot, hogy egy kis kudarcot éljen át. Vagyis a hagyományos módszertől eltérően először nem elmagyarázzák a tananyagot, majd gyakoroltatják a megtanultakat, hanem pont fordítva. Először a tanuló maga ismerkedik az idegen anyaggal és próbál vele önállóan megbirkózni, például rájönni egy matematikai példa megoldására. A próbálkozás után magyarázzák csak el neki a helyes megoldási koncepciót. Ennyi.
A módszer
Az új módszerről – amely jól működik az összetett fogalmak bevésésére és kétszer-háromszor is hatékonyabb, mint a hagyományos oktatási módszerek – a Review of Educational Research folyóiratban olvashattunk először; Manu Kapur oktatáskutató, az egyik szerző nevezte el ezt a stratégiát produktív kudarcnak.
A szerzők szerint a tudományos, technológiai és matematikai fogalmak begyakoroltatására remekül működhet ez a stratégia, főként középiskolai és felsőoktatási tanításra javasolják.
Az új tanulási módszer egyszerűnek tűnik pedig nagy munka áll mögötte. Manu Kapur és Tanhay Sinha kutatók észak-amerikai, ázsai és európai kutatások eredményeit vetették össze, 12 és 18 év közötti diákokat vizsgáltak.
Mindig hasonló eredményre jutottak: a kezdeti önálló problémamegoldás, még ha nehezebb is, sokkal hatékonyabb eszköz a tanuláshoz, mint a hagyományos tanítási mód.
A szakértők hozzáteszik, hogy a módszer hatékony használatához szükséges némi háttérismeret a tanuló részéről, hogy a feladatmegoldás egyáltalán lehetségessé váljon. Éppen ezért a legkisebbek oktatására nem alkalmas, mivel nem rendelkeznek elég tapasztalattal és ismerettel ahhoz, hogy dolgozni tudjanak egy ismeretlen problémával. Az is lényeges szempont, hogy legjobban csoportmunka során működik a módszer.
Miért lehet eredményes?
Figyelembe véve az említett szempontokat, a produktív kudarc elmélete nagyon eredményes lehet. Miért? Mert önálló problémamegoldással kezdeni a tanulást segít a diáknak felismeri saját hiányosságait. Érdekes módon ez nem frusztrálóan hat rá, épp ellenkezőleg, érdeklődést vált ki belőle.
Az érdeklődés nyitottá teszi és mivel már érdekli a tanár magyarázata, jobban figyel és hamarabb meg is érti az új anyagot.
A gyakorlatban is letesztelték a módszert egyetemi hallgatókkal, akik az órák előtt lehetőséget kaptak, hogy algebrai feladatokat oldjanak meg. A pluszmunkát vállaló hallgatók 20%-al jobban teljesítettek az előadásokon és jobb jegyeket kaptak a későbbi vizsgáikon, mint hagyományosan tanuló társaik.
Az eredmények elgondolkodtatóak annak függvényében, hogy semmiféle különleges eszközre, anyagi ráfordításra nincs szükség a jobb eredmény eléréséhez. Kreatív hozzáállással és egy kis időráfordítással hatékony lehet.